Vasas Óbuda – Slavia EU Bratislava (szlovák) 0:3 (–19, –23, –14)
Folyondár u., 150 néző.
Vezette: Gril (osztrák), Globacnik (szlovén)

Vasas: Miklai 10, Milovits 1, Sándor 13, Nagy E. 3, Oláh 7, Dékány 9. Csere: Lévai (liberó), Gudmann, Fábián, Borsos 1.
Edző: Jókay Zoltán

Slavia: Smataníková 4, Kuciaková 12, Kosová 12, Golitková 7, Salanciová 15, Rákosová 6. Csere: Hinzellerová (liberó), Pistelaková, Mitrengová 1, Cierná, Krisková 1.
Edző: Martin Hancík

Az eredmény alakulása.
1. játszma: 2:0, 2:2, 4:2, 6:4, 10:10, 14:12, 14:21, 17:24.
2. játszma: 0:3, 1:5, 4:5, 4:8, 8:9, 10:10, 12:10, 12:12, 13:14, 17:17, 20:17, 20:20, 21:23, 23:23.
3. játszma: 0:3, 2:7, 5:11, 8:11, 9:19, 14:22

Világpremierrel kezdődött a nap a Graphisoft Parkban, a Vasas Óbuda egyik legfőbb szponzorának székhelyén avatták fel a nemrégiben elhunyt Steve Jobsról készült első szobrot. Aztán este a Folyondár utcában röplabdázóink sajnos semmit sem mutattak be abból a tudományból, aminek segítségével a Vukovár ellen első győzelmüket aratták tíz nappal korábban.

A viszonylag jó kezdést nem követte magabiztos folytatás, az ellenfél kihasználta a hibáinkat és biztosan gyűjtötte be az első játszmagyőzelmet. A folytatásban is fej-fej mellett haladtak a csapatok, a hajrában Oláh Vivien hatékony szerváival elhúztunk (20:17), de könnyen adtuk a pontokat, és máris 21:23 volt oda. Sándor Renáta bombája és egy jó blokkunk sokadszor mutatta meg, hogy tudunk mi szép dolgokat is művelni. De sajnos nem huzamosabb ideig, újabb két hiba következett, közte egy benézett szerva és máris 2:0-ra vezettek a pozsonyiak.

A harmadik szett katasztrofálisan kezdődött, és a folytatás sem lett különb, a végén már egy teljesen demoralizálódott Vasas várta a vendégek megváltó huszonötödik pontját.

Vészharangokat kongatni persze nem kell, hiszen számos példa mutatja, a nemzetközi színteret meg kell szokni, a langyos hazai közeg után hétről-hétre csúcsformában röplabdázni nem egyszerű feladat, főleg nem egy ennyire fiatal társaságnak.

Jókay Zoltán vezetőedző:
- Sajnos semmiből sem tanulunk, unos-untalan ugyanazokat a dolgokat kellene minden meccs után elismételnem. Elfogadhatatlan, és egyben érthetetlen is a csapat mai produkciója. Nem tudom felfogni, ha egyszer jól kezdjük a találkozót, miért nem dobja ez fel a lányokat, miért nem hozza őket lázba. Úgy kellett volna játszaniuk, hogy felrobbanjon a csarnok, ehelyett a végére teljesen széthullottunk. Én csak azt várom tőlük, hogy egyszer végre felszabadultan röplabdázzanak. Nem hinném, hogy ezzel az elvárásommal elviselhetetlen terheket raknék rájuk, még ha ők esetleg úgy is gondolják…

A lelátón szurkolt a Vasasnak Takács Zsófia és Porubek Lilla is, akiknek tavaly még a Folyondár utca volt az otthonuk, de időközben külföldre tették át a székhelyüket. Volt csapatkapitányunk rövid interjút is adott honlapunknak

Nem éppen egy szívderítő mérkőzésen látta újra egykori csapattársait…
- Ma szemmel láthatólag semmi sem sikerült, de én valahol ezen nem csodálkozom. Nagyon feszített volt az utóbbi időszak tempója, sorozatban rengeteg mérkőzést játszott le ez a fiatal együttes, amit tizenévesen, vagy éppen a húszas évek legelején tartva, egyáltalán nem könnyű „túlélni”. Még egy rutinosabb játékost is nyilvánvalóan megvisel egy ilyen sorozat, kevesebb tapasztalattal pedig cseppet sem könnyű folyamatosan magas szinten tartani a motivációt. Azt gondolom rengeteg tehetséges játékosunk van, akik számára időt kell biztosítani ahhoz, hogy igazi csapattá váljanak és megszokják a nemzetközi mérkőzések légkörét. Ha ezt megkapják, még sok örömöt szerezhetnek a Vasas szurkolóinak.

Hallgatva önt, úgy tűnik abszolút mértékben követi az eseményeket…
- Persze, teljesen képbe vagyok, manapság ez már Franciaországból sem gond.

Ha már itt tartunk, eltelt fél év, miként sikerült a beilleszkedés?
- Úgy vélem sikeresen. Erős csapatba kerültem, a bajnokság félidejében vezetjük a francia másodosztályú bajnokság mezőnyét. Lille mellett, egy kisvárosban élünk párommal, Jónás Györggyel. Az a vízilabdacsapat, ahol ő véd, szintén a második ligában szereplő klub, de ők is az élen állnak. Jól érezzük magunkat, hosszabb távra tervezzük a kinti létünket.

Mennyivel másabb Franciaországban röplabdázni, mint Magyarországon?
- Hááát… , sokkal. Még a harmadik vonalban is játszanak fizetett profik, nekem pedig kanadai, egyesült államokbeli, román, ukrán csapattársaim is vannak. Teljesen más közeg veszi körül a sportágat, ezért is fontos és nagy lépés, hogy a Vasas elindulhatott a Közép-európai Ligában, ahol nívós és jó hangulatú mérkőzéseket játszhat.