Vasas Duna Autó Óbuda - TEVA-Gödöllői RC 3:1 (22, 18, -18, 9)
Folyondár utca, 200 néző
Vezette: Hóbor, Donkó
Vasas: Milovits 5, Nagy E. 8, Miklai 18, Dékány 16, Takács Zs. 14, Borsos 1. Csere: Vatai (liberó), Lévia, Oláh V. 2.
Edző: Jókay Zoltán
Gödöllő: Kriegel É. 3, Merkószki 7, Szakmáry 10, Kriegel Zs. 5, Németh Zs. 12, Széles 12. Csere: Lékó (liberó), Tóth L., Szűcs Zs., Háfra D., Berze, Kecskés.
Edző: Deme Gábor
Az eredmény alakulása:
1. játszma: 8:5, 16:12, 20:16, 23:20.
2. játszma: 8:3, 14:10, 19:14, 23:16.
3. játszma: 5:8, 10:14, 13:19, 17:23.
4. játszma: 8:3, 16:4, 22:8
Alig tizennyolc óra alatt teljesen átváltozott a Folyondár utcai sportcsarnok küzdőtere, ott ahol órákkal korábban még díszes külsőségek közepette ünnepelt a Vasas-család, ismét a sport vette át a főszerepet.
Átváltozott a csapat is? Egy hete a kupamérkőzésen még elbuktunk a gödöllőiekkel szemben, ezen a héten pedig már másodszor küldtük padlóra őket. Ebbe tegnap még egy egész játszmányi bizonytalankodás is belefért, hiszen a másik háromban igazán jó játékot produkáltak a lányok.
Az elsőben például a megbízhatóságot emelhetjük ki, szorgalmasan gyűjtögették a pontokat, volt türelmük kivárni, hogy a háló túloldalán hibázzanak, 21:20-nál Miklai villant kétszer, és ezzel el is dőlt a szett.
A másodikban a nagy figyelem volt a legszembetűnőbb, a játszma nagy részében jól koncentráltak, hamar elhúztak (7:2), és ezt már „csak” tartani kellett.
A folytatásban aztán jött a nem várt, de sajnos nem is szokatlan hullámvölgy. Az egyszer már „kivégzett” gödöllőieket hagyták életre kelni és ők nem is szalasztották el a lehetőséget.
A negyedik szett szimbolikus jelentőségű első pontjának megszerzéséért óriási elánnal küzdött mindkét csapat, amit mi hoztunk, és innen aztán nem is volt megállás, hamar 5:1 lett ide, majd Dékány szinte a fél játékrész végig adogathatta. A Gödöllő szétesett – 16:4-nél például komoly dráma zajlott a kispadjuknál –, mi pedig szárnyaltunk és szinte megalázó különbségű győzelmet arattunk.
Jókay Zoltán vezetőedző:
- Volt három játszma, amikor nagyon szépen röplabdáztak a lányok, és azt gondolom összességében jobb teljesítményt nyújtottak, mint az első meccsen. Persze a „női szeszély” ma sem hiányozhatott, szerencsére ezúttal ez is belefért. A negyedik szett előtt azt mondtam nekik: felejtsék el, hogy 2:1-re vezetünk, úgy menjenek föl a pályára mintha egy teljesen új mérkőzés kezdődne.
Régóta tudjuk: addig kell ütni a vasat amíg meleg. Jó lenne ha nem engednénk magukhoz térni a gödöllőieket, és szombaton le tudnánk zárni a párviadalt.
Takács Zsófia csapatkapitány:
- Hogy mi változott a múlt hét óta? Azt hiszem a kupában túlságosan is bizonyítani akartunk, görcsösek voltunk, a lényeg, a játék öröme hiányzott belőlünk.
Ma az első két játszmában képesek voltunk felszabadult röplabdát előadni, a harmadikban aztán némileg meglepődtünk és kisebb zavart okozott, hogy olyan szituációk után is visszajönnek a labdák az ellenfél térfeléről, amilyenek után addig nem. Én azonban biztos voltam abban, hogy össze tudjuk kapni magunkat és így is lett.
Ráadásul a sokat emlegetett „hazai pálya előnye” tényleg sokat jelent számunkra, egészen egyszerűen jobban bele tudunk feledkezni itthon a játékba. És persze a tegnapi felemelő ünnepség is hatott ránk, edzőnk a mérkőzés előtt azt mondta: a legendák szelleme még mindig itt van a csarnokban, legyünk méltóak az elődökhöz…
Szombaton nem állhatunk úgy oda Gödöllőn, hogy minél hamarabb fejezzük be. Ellenfelünk valószínűleg mindent meg fog próbálni, hiszen az lesz az utolsó sanszuk. Nem becsülhetjük le őket, maximális odafigyeléssel a saját játékunkra kell koncentrálni. Biztos, hogy nagy csata lesz.
