- A január 6-i Év Sportolója Gálán Raduly József életműdíja mellett Pap Bianka és Szilágyi Áron révén két kategóriában is a Vasas adta az év sportolóját. Elégedett a 2021-es esztendővel?

Ezekben a díjakban én leginkább azt értékelem, hogy Jóska bácsi hetven, Áron huszonkettő, Bianka pedig kilenc éve a Vasas család tagja. Az idei gálán ők voltak a főszereplők, de ide sorolnám a szintén paralimpiai bajnok Illés Fannit, vagy a paraúszó lányaink edzőjét, Szabó Álmost is, aki csak azért nem kapott díjat, mert ezúttal összevonva értékelték az ép és fogyatékos sportolókkal foglalkozó szakembereket. Egy biztos, a tokiói sikerek mögött emberfeletti és fantasztikus teljesítmények állnak, de én mégsem feltétlenül csak ebben mérném a klubunk sikerességét. Egyre inkább meggyőződésem, hogy nem szabad kizárólag egy-két szuperteljesítmény vagy bajnoki helyezés alapján értékelni az egyesületek működését, és azokból messzemenő következtetéseket levonni. Egy klubelnöknek pedig nem szabad az aranyérmek dicsőségében fürdőznie, mert sportvezetőként ehhez tudunk a legkevesebbet hozzátenni.
 

- Mi az akkor, ami igazán számít?

Az utánpótlás-nevelés, a közösségépítés, de említhetném a kormány által támogatott sportberuházások színvonalas megvalósítását, és ezeknek az állami tulajdonú létesítményeknek a hatékony üzemeltetését is, hiszen modern edzőfelületekből sosem elég. Nagyon fontos, hogy szerethető közeget és minőségi hátteret teremtsünk az utánpótláskorú sportolóinknak és a velük dolgozó szakembereknek. Ne felejtsük el, hogy a sportoló gyerekek az iskola után az edzéseken töltik a legtöbb időt, ezért nagyon nem mindegy, hogy ezt milyen környezetben és milyen szakemberek felügyelete mellett teszik. Elsődlegesen ezek a tényezők határozzák meg az egyesületek fejlődését, és ez által tudunk a leginkább hozzájárulni a magyar sport általános sikerességéhez.

- Milyen alapelvek szerint kell megközelíteni az utánpótlásnevelést?

Először is, ha reálisan nézzük, akkor bizony ezer gyerekből csak néhányan lesznek végül élsportolók, és még ennél is kevesebben tudnak egzisztenciát teremteni maguknak az eredményeikkel. Éppen ezért egy sportklubnak mint civil szervezetnek fő feladata, hogy egészséges embereket neveljen a társadalomnak. Ami az élsportolói utánpótlásnevelést illeti, én úgy látom, hogy sokszor túl korán kerül az eredményesség fókuszba, és ez a hosszútávú fejlődés rovására mehet. Nagyon fontos megtalálni a jó arányt, hogy meddig képezzük a gyerekeket, és mikortól kell az eredményességre is törekedni. Természetesen ez sportáganként is nagyon eltérő lehet, de nem szabad agyonnyomni a fiatalokat a túlzott elvárásokkal. Az is érdekes dolog, hogy ma Magyarországon még mindig az alapján tartunk valakit tehetségesnek, hogy jó a labdaérzéke vagy ügyesen cselez, miközben nemzetközi színtéren már sokkal inkább az számít, hogy fizikálisan és mentálisan mennyire erős, kitartó és szorgalmas egy sportoló.

- Ez felveti azt is, hogy mennyire hatékony a sportba érkező rengeteg forrás elköltése ma Magyarországon.

A kormányzat sportot támogató filozófiája nélkül a magyar sportban semmilyen perspektíva nem lenne, ezt mindig hangsúlyozom. Ahogy azt is, hogy emiatt rengeteg pozitívum történt az elmúlt bő tíz évben, nagy lehetőségeket kaptunk, és bizonyos tekintetben el lettünk kényeztetve. Egy biztos, a sportvezetők felelőssége óriási abban, hogy ezzel a kiváltságos helyzettel éljenek és ne visszaéljenek.

- Nem először utal arra, hogy nem mindenki tudott vele élni…

Kár tagadni, hogy sokunk fájdalmára ezen a téren bőven történtek visszaélések az elmúlt tíz évben. Nem állítom, hogy ez mindig szándékosan esett meg, sokszor egyszerűen csak a hozzá nem értés és a hibás szakmai döntések játszottak benne szerepet, a pénzek pedig így számos esetben elfolytak és nem sikerült maradandó dolgokat alkotni. A számonkérés és a következmények hiánya pedig óhatatlanul az elkényelmesedéshez és a középszerűséghez vezet. Aki pedig a tisztességes munkában és működésben hisz, eközben könnyen elvesztheti a motivációját…

- Mennyire befolyásolja mindez a közvélemény szemében a sport megítélését?

Azt gondolom, hogy ezek a jelenségek táplálják elsősorban a negatív, demagóg hozzászólásokat a sportfinanszírozásról, és ezért válik a téma politikai viták áldozatául is. Pedig, ha az kapna hangsúlyt, hogy jól használják fel a forrásokat, és így már nem elavult, hanem modern körülmények között, a piaci árnál sokkal kedvezményesebben tudnak a gyerekek sportolni, akkor abba biztosan nem kötne bele senki. Én egyébként már régóta gondolkozom azon, hogy közzétesszük, hogy állami támogatás nélkül mennyibe kerülne a Vasasban való sportolás a szülőknek. Meglepő összegek jönnének ki…

- Mikor jöhet változás?

Hosszabb folyamat lesz, amiben az is közrejátszik, hogy kevés a professzionális és hozzáértő sportvezető manapság, hiszen a rendszerváltás után ez a szakma szép fokozatosan teljesen elveszítette a rangját. Több generáció kimaradt, akár a sportvezetői, akár az utánpótlás szakemberi szinten. Ezt sokan látják a magyar sportban, nem véletlenül történtek ezen a téren is nagyon pozitív fejlemények az elmúlt években. A felsőoktatásban a Testnevelési Egyetem és néhány további intézmény újra komoly hangsúlyt kezdett el erre a területre fektetni, és mivel a kormányzat régóta kiemelten kezeli a sportéletet, ezért újra van benne perspektíva. Türelmesnek kell lennünk, hiszen az eredményeket nem egyik napról a másikra fogjuk érzékelni.

- Szóba került most sok fontos terület, de azért egy nagymúltú klub esetében a felnőtt élsport, kiemelten a csapatsportágak eredményei is elengedhetetlenek a hitelességhez. Erről mi a véleménye?

Természetesen fontos az élsport, meg is teszünk minden tőlünk telhetőt ezen a téren, és a szurkolók is teljesen jogosan ezt várják el. Azt viszont ne felejtsük el, hogy Magyarországon az élsport soha nem volt és nem is lesz teljes egészében piaci alapú, így aztán nem is egyenlőek a feltételek és nem is mérhető objektíven a verseny a sportszervezetek között.

- Mi okozza jelenleg a legnagyobb nehézséget a Vasas számára?

Az egyik egy globális, gazdasági probléma, az energiaárak drasztikus növekedése, amivel senki sem számolt. A Vasas által vagyonkezelt és használt állami létesítmények esetében ez a jelenlegi számításaink alapján 500 millió forintos többletköltséget jelent 2022-re az üzemeltetés terén. Ennek kigazdálkodása komoly kihívás, de a kormány is próbál megoldást találni és segítő kezet nyújtani. A másik nehézség még mindig a járványhelyzet, amely sajnos továbbra is minden téren jelentősen befolyásolja a klubok működését. A covid teljesen kiszámíthatatlanná teszi a sportszakmai működést, hiszen véletlenszerű, hogy ki milyen időszakban kapja el a vírust, és mennyire hamar tud belőle visszajönni. Egy viszont biztos, ezen a téren nekünk továbbra is a sportolóink és a szakembereink egészsége a legfontosabb. Arra pedig büszkék lehetünk, hogy az immár két éve tartó pandémiás időszak ellenére stabil a gazdálkodásunk, nincsenek tartozásaink és nem kellett megszorításokat eszközölnünk vagy sportágakat megszüntetnünk.

- Mik a terveik a következő évekre?

2002 óta minden elnöki időszak során más-más területre helyeztük a hangsúlyt és a stratégiánkat, és ez ki is rajzolódott az elért eredményekben. Volt, amikor a létesítményfejlesztés került fókuszba, volt, amikor a csapatsportágak, és olyan is, amikor az egyéni, olimpiai sportágakban próbáltunk előrelépni.  Az előttünk álló évek sikeressége múlik az állami források mértékén, a sportfinanszírozási rendszer alakulásán, ahogy azon is, hogy mennyire sikerül stabilizálni a sportágainkhoz kötődő partneri kapcsolatokat, és sikerül-e újakat kötni. Az edzőfelületek biztosítása és növelése pedig továbbra is kulcskérdés, így valamennyi létesítményünk esetében ezt szem előtt tartva szeretnénk infrastruktúrát fejleszteni a következő években. Erre óriási az igény, hiszen sok sportágunk eljutott oda mostanra, hogy egész egyszerűen kinőtte a jelenlegi létesítményeit.

- Melyek most az aktuális kihívások a létesítményfejlesztések terén?

Aki ismeri ezt a területet, az pontosan tudja, hogy már az előkészítő folyamatok is rendkívül időigényesek, különösen azért, mert meg kell felelni az adott fővárosi, illetve kerületi szabályozási paramétereknek is. Most éppen ezeknek az előkészítő folyamatoknak tartunk a kellős közepén, próbálunk nagyon megalapozott beruházási projekteket létrehozni, megvalósíthatósági tanulmányok készülnek, telepítési koncepciók, tervezési programok, különböző felmérések és számítások történnek. Ezzel párhuzamosan a szabályozási környezet módosításain is dolgozunk, együttműködve a helyi önkormányzatokkal. Jóval több ez már, mint sportvezetői munka, de azt mondhatom, hogy az elmúlt hosszú évek fejlesztései során nagyon tapasztaltak lettünk, és ezen a téren is megtaláltuk a legjobb szakembereket, partnereket, akikkel közösen eredményesen tudjuk menedzselni a folyamatokat, így végül támogatható projekteket tudunk a döntéshozók elé terjeszteni.

- Hogy állnak most az egyes projektek?

Az új Folyondár utcai edzőcsarnok átadása volt az utolsó látványos fejlesztésünk, de azóta is folyamatosan haladunk. A közelmúltban kisebb, de a napi működésünk kapcsán annál fontosabb fejlesztések történtek. Említhetném a Folyondár utca kapcsán megvalósult területrendezést és a sportkomplexumhoz vezető út kiszélesítését, ami évtizedes megközelítési problémát oldott meg. A káposztásmegyeri Jégcentrumban pedig megújult a teljes gépészet, így immár az év minden napján mindkét pályán sportolásra alkalmas jég áll rendelkezésre. Ami a nagyobb volumenű projekteket illeti, a Normafa Síháznál zajlik a kivitelezés, és a tervek szerint idén átadjuk a létesítményt. A Fáy utcai Vasas-város esetében a tervezési közbeszerzés előkészítése van napirenden, amelyet szeretnénk hamarosan ki is írni. Emellett novemberben beadtuk a szabályozási terv módosítására vonatkozó kérelmünket a XIII. kerületi önkormányzatnak. A Folyondár utcai csarnoknál rendelkezünk egy elfogadott vázlattervvel, így most a folyamatban lévő generáltervezés kapcsán az engedélyezési tervdokumentáció fázisába léptünk. A Pasaréti fejlesztések kapcsán készül a megvalósíthatósági tanulmány, ezzel párhuzamosan pedig a közeljövőben a kerületi építési szabályzat módosítása is megtörténhet a helyi önkormányzat képviselőtestülete által. Az idei évben ezeken felül sor kerülhet Pasaréten a műfüves pályák felújítására, szeretnénk megoldani a Folyondár utcai teniszpályák korszerű befedését, és a Jégcentrum infrastruktúrájának további bővítése is napirenden van.
 

- A létesítményfejlesztések mellett a felnőtt csapatsportágak terén is elindultak pozitív folyamatok az elmúlt időszakban. Ez minek köszönhető elsősorban?

Összességében úgy érzem, hogy a Vasas család ismét nagyon prosperáló periódusát éli. Korábban, az elnöki időszakom első évtizedében egy szűk csapattal karöltve operatívan irányítottuk szinte valamennyi sportágunkat és a központot. Döntően szponzoroknak és önzetlen partnereknek köszönhetően tudtunk működni, hiszen abban az időszakban az állami támogatás nagyon csekély mértékű volt. Ez egy nehéz és intenzív időszak volt, de rendkívül hasznos sportvezetői tapasztalatokat szereztünk általa. Egy jó ideje, elsősorban mióta a sport kiemelt ágazat lett, már teljesen más világot élünk. 2022-ben már nem minden az elnökön vagy az elnökhelyetteseken múlik. A szakosztályok is önállóbbá váltak, nem is beszélve azoknak a komoly partnereknek a csatlakozásáról, akik mind pénzügyileg, mind operatívan kulcsszerepet vállalnak az egyes sportágaknál. A labdarúgásban Nagy György és Nagy Miklós, a röplabdában Jámbor János, a vízilabdában pedig az Apáthy-család és Tóth Gyula vállal főszerepet, de említhetném az egyéni sportágaknál Süllős Gyulát és családját is. A labdarúgást leszámítva a finanszírozásba egyébként mi is beletesszük a magunk nem is csekély részét, de a partnerek tudják azt a pluszt biztosítani, amivel igazán versenyképesek tudunk lenni, méltóan a Vasas-hagyományokhoz.

- Örömmel látjuk azt is, hogy folyamatosan kapnak sportvezetői szerepet a klubon belül az olyan Vasashoz kötődő klasszisok, mint Szilágyi Áron, Szász-Kovács Emese, vagy éppen Sastin Marianna.

Az előbb említett partnerek mellett miattuk is tud ilyen erős lenni a mai Vasas, és nagyon fontos, hogy a kiemelkedő sportolóink lássák, hogy az aktív pályafutásuk után is nyílhat számukra perspektíva a klubon belül. Azt gondolom, hogy így tud szerethető és hiteles maradni a közeg, nekem pedig klubelnökként már arra is gondolnom kell, hogy milyen körnek tudom majd átadni a Vasas vezetését, ha eljön ennek az ideje. A huszadik elnöki évembe belépve ezért is fontos feladatom, és egyben felelősségem a sportvezetői utánpótlás-nevelés biztosítása az egyesületen belül. Talán az eddigiekből is egyértelmű volt, hogy kizárólag csapatként, az egyes területek profi vezetőivel közösen tudunk sikeresek lenni, de azt hiszem, ez nemcsak a sportszervezetekre igaz, hanem az élet valamennyi más területére is érvényes.