Bánóczy Árpád az észt fővárosban képviselte a magyar és vasasos színeket az U20-as Eb-n, és minden esély megvan rá, hogy augusztusban ott legyen a kenyai korosztályos világbajnokságon is.
Kezdjük a számok és tények mentén: a Vasas SC atlétája, Bánóczy Árpád a 400 méteres gátfutás előfutamában 53.53-as idővel a negyedik helyen végzett, ami nem volt elég számára a továbblépéshez.
A verseny zárónapján a 4x400-as magyar váltó tagjaként azonban mégis volt része döntős szereplésben. A Steigerwald Ernő, Nadj Levente, Bánóczy Árpád, Molnár Attila kvartett végül a hetedik helyen végzett.
- Összességében nagyon élveztem ezt az Eb-t, hasznos tapasztalatokkal gazdagodtam. Még akkor is, ha a 400 gát kapcsán maradt bennem bőven hiányérzet. Feszült voltam a verseny reggelén, de a bemelegítésre ez már elmúlt. Látva a rajtlistát, úgy kalkuláltunk, hogy 52.70 körüli időre lesz szükség a továbblépéshez, ezért nagyon erősen kezdtem. A szélső pálya nem annyira kedvezett nekem, de háromszázig kifejezetten jól éreztem magamat, második voltam, utána viszont besavasodtam, és így visszacsúsztam a negyedik helyre a végére. A váltóban már sokkal felszabadultabbnak éreztem magam, próbáltam mindent kihozni magamból a csapatért. Mind a négyen több számban futottunk, de ennek ellenére szerintem jól sikerült a verseny, a döntős szereplés mindenképpen egy pozitívum. Itthon ez a négyes szerintem akár országos csúcsra is képes lehet majd a közeljövőben – összegezte a két számban történteket honlapunknak Bánóczy Árpád.
18 éves versenyzőnket a tallini körülményekről is megkérdeztük:
- A legelején volt egy kis káosz a transzfer körül, de utána már minden flottul zajlott. A szállás és az étkezés fantasztikus volt, úgy éreztem magamat mintha egy luxushotelben lennénk. Persze azért a covid miatt sok szigorú szabályt be kellett tartani, az edzőmmel is kicsit nehézkes volt így a versenyhelyszínen a kommunikáció, de végül ezt is megoldottuk. Mondhatom, hogy ez volt a legrangosabb esemény, amin eddig részt vettem, és jó hogy most már ilyen tapasztalat is van mögöttem. Egy érdekes érzés maradt meg erősen még bennem, amikor láttam a rajt előtt, hogy a brit 4x400-as váltó tagjai milyen őrjöngve buzdítják és spannolják egymást. Ezt a magyar csapat részéről kicsit hiányoltam, pedig szerintem rengeteget jelentene, ha e tekintetben összetartóbbak tudnánk lenni, és a versenyzők jobban szurkolnának egymásnak, legyen szó bármilyen versenyszámról.
Atlétánkat természetesen az egész eddigi szezonjáról is megkérdeztük:
- Nem volt egyszerű… Ha jól számolom, akkor különböző sérülések miatt összesen hat-hét hetet nem tudtam rendesen edzeni. Voltak gondok a hajlítómmal, majd később a vádlimmal is. Ez óriási érvágás volt nekem. De fontos ennek kapcsán megemlítenem, hogy hatalmas segítséget kaptam a Sportkórháztól, mind a prevenció, mind a gyógytorna terén. Utóbbi kapcsán Illés Ágnessel dolgozom együtt, és mostanra sokkal jobban érzem már magamat. A sok sérülés is közrejátszott abban, hogy csak nagyon későn, a debreceni ob-n tudtam egy 53.10-es eredménnyel Eb-szintet futni.
Ez az 53.10-es eredmény pedig papíron ahhoz is elegendő, hogy Bánóczy Árpád ott legyen az U20-as világbajnokságon, amit a kenyai Nairobiban rendeznek:
- Sok volt a bizonytalanság ezen a téren, de perpillanat nagyobb az esély arra, hogy kiutazik a magyar küldöttség. Én így készülök, jövő héten Bonyhádon lesz egy mini edzőtáborunk, ahol nagyon specifikus munkát fogunk végezni az edzőmmel, Kun-Szabó Balázzsal. A technikámat is össze kell rakni, a 400 gát szempontjából ez kulcsfontosságú. Az utóbbi versenyeken az első gátra már 21 lépésből mentem, a második-harmadikra pedig 14-14-ből, korábban ezeket több lépésből csináltam. A cél az, hogy a befutásnál is csökkentsük majd a lépésszámot és összeálljon egy ideális ritmus. Ha tudok indulni a világbajnokságon, akkor mindenképpen egyéni csúcsot szeretnék futni, egy 52.70-es eredménnyel a középdöntő elérése is reális lehetne például.
- Tallinn kapcsán az egyik szemem sír, a másik nevet, de azért abban sok minden közrejátszott, hogy a 400 gát nem teljesen úgy sikerült, ahogy szerettük volna. Ahogy Árpi is említette, gyakorlatilag a teljes fedettpályás szezonja kimaradt sérülések miatt, utána pedig a covid-oltás is kicsit bezavart a képbe. Eredetileg az volt a terv, hogy jóval hamarabb megfutja az Eb-szintet, és akkor nyugodtabban lehetett volna készülni a tallini versenyre. Debrecenben a felnőtt ob-n már nagyon szépen összeállt a futása, Tallinban pedig szerettünk volna bekerülni a legjobb tizenhat közé. Ez végül nem sikerült, elsősorban az utolsó hatvan méter miatt, de ez is egy hasznos tanulság, ahogy az is, hogy Árpi erős nemzetközi mezőnyben tudott futni, ami mindig teljesen más impulzusokat ad, mint az itthoni versenyek. A váltóval pedig kifejezetten elégedett voltam az ő szempontjából, hiszen az előfutamban, majd a döntőben is tudott javítani az idején. A világbajnokság kapcsán még egyelőre óvatos vagyok, a kiküldetési szintje egyértelműen megvan, de Kenyában a belpolitikai helyzet is ingatag perpillanat, így még az utolsó pillanatban is lemondhatják a kiutazást. Ha viszont ott lesz, akkor mindenképpen jó lenne, ha kijönne az egyéni csúcs belőle. Ezen dolgozunk majd a következő hetekben.
