VASAS-VÁROSOK (21.: VALLAURIS) - Nagyok az óriásnál

Élete utolsó negyedszázadát a Cote d'Azurön vagy annak közelében töltötte Pablo Picasso.

Élt Antibes-ban, Cannes-ban, Mougins-ben, valamint Vallauris-ban, ahol 1948 és 1955 között lakott. A Vasas 1954-ben e fenséges tájon járt, és a művész meghívta a csapatot a házába. Mondani sem kell: a halhatatlan alkotó csak olyanokat invitált magához, akik méltók voltak e megtiszteltetésre.

Honfitársaink nem éltek vissza a bizalommal. Noha negyvennyolc órán át utaztak, és hat órával első fellépésük kezdete előtt érkeztek meg Nizzába, a Kamarás – Lőrincz, Kontha, Sárosi – Bundzsák, Vadász – Raduly, Szilágyi II (Domonkos), Szilágyi I, Berendy, Karácsonyi összetételű együttes 7:0-ra nyert az állítólag megerősített cannes-i csapat ellen. Szilágyi Gyulát kiváltképp nem viselte meg a zötykölődés, mert ötössel kezdett, mint az éltanuló szeptemberben, és Berendy Pál is bezörgetett kétszer.

Baróti mesternek volt mit mesélnie Picasso mesternek.

Már csak azért is, mert a Vasas a következő két mérkőzését ugyancsak megnyerte: Toulonban 3:2-re, Marseille-ben 2:1-re győzött. A küldöttség ez után látogatta meg a géniuszt, akitől mindenki kapott egy kis méretű vázát.

A figyelmességtől az egész delegáció oda volt, ám a vendégek körében ennél is nagyobb meglepetést keltett, hogy az újabb – stadionavató – meccsen, amelyet  Port-de-Boucban rendeztek, a sporttelepet Sztálinról nevezték el. (A 15 ezer lakosú városkában akkoriban kommunista polgármestert választottak.)

A portya negyedik mérkőzésén stílszerűen 4:0-ra nyertek a válogatottal a svájci világbajnokságra utazó Csordás Lajost nélkülöző piros-kékek, majd a franciaországi kirándulás utolsó állomásán, Párizsban újabb négyest produkáltak: az FC Racingot 4:2-re győzték le 27 ezer néző előtt. A villanyfényes találkozón Szilágyi I és Berendy megint beköszönt, de a prímet a duplázó Bundzsák Dezső vitte.

Öt mérkőzés, öt diadal, Cote d'Azur, vendégség Picassónál...

Festő ecsetjére kívánkozó túra volt.