A Vasas SC úszói (Szabó-Feltóthy Eszter, Galamb Szimonetta, Kutasi Máté és Okos Ákos) Dr. Egressy János vezetésével a törökországi Belekben edzettek bő két héten keresztül, ugyanott, ahol Szabó Álmos és a paralimpiára készülő sportolói (Pap Bianka, Illés Fanni, Száraz Evelin és Payer Kata) egy egész hónapot töltöttek el. Összejött így aztán az első integrált vasasos edzőtáborozás, amely mindkét csoport tagjaiban pozitív nyomokat hagyott.

Eközben Lőrinczi György és újdonsült vasasos csapata (Kurdi Zsófia, Gyurinovics Fanni, Bujdosó Zsombor, Cserfalvi Olaf, Csajkov Valentin, Gyurinovics Lili, Jakab Máté és Kovács Róbert) a bulgáriai Avrenben töltött el két hetet a világtól elzárva.

Az edzőtáborokból mindenki haza tudott jönni Budapestre, a koronavírus-helyzet miatt azonban bizonytalanná vált a folytatás. Az épek számára pont ma kezdődött volna a Duna Arénában az országos bajnokság, amely olimpiai kvalifikációs szempontból kulcsverseny lett volna, de értelemszerűen nem kerül rá sor. Ugyanez lett a sorsa a májusi budapesti Európa-bajnokságnak, amelyet szintén elhalasztottak. A paraúszóknál hasonló a helyzet, ott a kvalfikációs szempontból fontos sheffieldi világkupát nem rendezik biztosan meg az eredeti időpontjában. És akkor még nem ejtettünk szót az olimpia és a paralimpia sorsáról…

Elsőként Dr. Egressy János vasasos vezetőedzőt kérdeztük a törökországi edzőtáborról, és persze a jelenlegi helyzetről:

- Nagyon egymásra találtunk a paraúszókkal a törökországi edzőtábor alatt, szerintem mindkét fél számára inspiráló volt a közös munka. Szabó Álmossal hasonló felfogást képviselünk, így remélem, a jövőben is lesz alkalmunk majd együtt dolgozni. Végül két és fél hetet töltöttünk kint Belekben, kora nyárias időben, kifogástalan körülmények között, amiért nagy köszönet jár a Vasasnak. Menetközben a klubból Polgár-Veres Árpád elnökhelyettessel és a szövetséggel is folyamatosan tartottuk a kapcsolatot, így aztán az lett a közös döntés, hogy a vírushelyzet miatt valamivel hamarabb hazajövünk. Szerencsére azóta is mindenki jól van.

Ugye pont ma kezdődne az országos bajnokság, és nagyon sajnálom, hogy nem mutathatják meg a versenyzőim a formájukat. Szabó-Feltóthy Eszter különösen biztató edzéseket produkált kint, és szinte biztos vagyok benne, hogy olimpiai szintet úszott volna, még ha ez automatikusan nem is feltétlenül jelentett volna kijutást Tokióba. Ettől függetlenül igyekszünk pozitívak maradni, nagyon elhivatottan készülnek tovább a versenyzők, és próbálnak megragadni minden edzéslehetőséget otthon is. Mi pedig Városi Virág edzőkollégámmal folyamatosan tartjuk velük a kapcsolatot. A héten két koronavírus-tesztet is elvégeznek rajtunk, és ha ezek negatívak lesznek, akkor elvileg szigorú szabályok szerint jövő héten elkezdődhet egy edzőtábor a Duna Arénában. Ez Szabó-Feltóthy Esztert, Kutasi Mátét és az Amerikából hazatérő Sós Dánielt érintheti a Vasasból. Csak és kizárólag az uszoda és a lakhely között közlekedhetünk majd napi kétszer, amit nyomkövetővel is ellenőriznek. Ez a szigortól függetlenül is egy nagyon jó lehetőség lenne, hiszen medencés edzések nélkül nehéz érdemi munkát végezni. Az említett versenyzők mellett György Réka az USA-ban maradt, Horváth Lili pedig hazajött, ő Kapás Boglárkáékkal készül. Előre gondolkodni most nehéz, a napokban érkező hírek miatt egyre kétségesebb az olimpia megrendezése is. Ha sor kerül rá, akkor kell találni egy minősítő versenyt, amin szintet lehet úszni, ha viszont elhalasztják, akkor teljesen át kell strukturálni a szezont.

Együtt az Egressy és a Szabó-csoport Törökországban

Szabó Álmos, a Vasas SC paraúszóinak vezetőedzője a következőket mondta el:

- Mi Illés Fannival, Pap Biankával, Száraz Evelinnel és Payer Katával töltöttünk el egy hónapot Belekben. Nehéz a mostani helyzetben igazán pozitívnak lenni, de ha ettől elvonatkoztatok, akkor minden idők egyik legjobb edzőtáborán vagyunk túl. Ha csak annyit mondok, hogy a szobáinktól egy perc alatt le lehetett érni a medencéhez, akkor az mindent elárul arról, hogy milyen körülmények között tudtunk készülni. A beleki létesítmény rendkívül kényelmes és tiszta, az ellátás sokszínű és egészséges volt, így aztán tényleg csak a munkára kellett koncentrálnunk. A négy hét során olyan sztárokkal készülhettünk együtt, mint például a Dél-afrikai Chad Le Clos, akivel a köszönésen túl is eljutottunk beszélgetésekig. Látszott, hogy ők is elismerik és emberszámba veszik a paraúszókat. De ha más sportágakat kell említeni, akkor nagy élmény volt számomra, hogy a világ legjobb dobóatlétáinak felkészülését is testközelből láthattuk Belekben. Emellett a Vasasból Dr. Egressy Jánossal és a tanítványaival is együtt edzhettünk, remek volt az összehang, és erősödött ezzel is a klubon belüli közösség. Én is remélem, lesz még ilyen közös alkalom a jövőben. Mindig mondom, hogy maximalista vagyok, de most tényleg nem lehetett panasz a lányokra, akik biztos vagyok benne, hogy nagy időket úsztak volna az áprilisi sheffieldi világkupán. Sajnos ez már csak feltételes mód, és bizony nehéz kezelni a helyzetet, hiszen az úszásban két nap kihagyás is óriási hátrányt jelent, így el lehet képzelni a mostani helyzet következményeit. A lányokkal a hazaérkezés óta folyamatosan tartjuk online a kapcsolatot, próbáljuk a fizikai edzéseket végezni távmunka keretein belül, de az ő alapvető közegük a víz, medencés edzés nélkül pedig nem az igazi. Egyelőre nagy kérdés, hogy mi lesz a paralimpiával, én nagyon bízom benne, hogy még 2020-ban sor kerül rá, akár az eredeti időpontban, akár kicsit később, ősszel. Ennek látom realitását, de nyilván nem mi a fotelból fogjuk eldönteni, hanem komoly szakemberek mondják ki a végső szót. Próbálunk addig is türelmesek, pozitívak lenni, és igyekszünk vigyázni az idős családtagjainkra.

Végül Lőrinczi Györgyöt kérdeztük a Bulgáriában eltöltött időszakról és az azóta történtekről:

- Nagy szerencsénk volt, mert az eredeti tervek szerint az észak-olasz Lignanóban lett volna ez az edzőtárbor, de végül a szövetség és a Vasas is úgy látta jónak, ha Bulgáriába megyünk. Jól jártunk, hiszen tökéletes helyszínen, elszigetelve tudtuk eltölteni ezt a két hetet. Tényleg táborszerű volt a komplexum, de modern felszereléssel. Erdei részen laktunk, mindössze ötven méterre a tengerparttól, és fantasztikus volt a levegő. Szinte végig csak mi használtuk az egész uszodát és a konditermet, reggel kétórás úszóedzéssel, majd kondival nyitottunk, az ebéd és a csendespihenő után pedig jött egy második, délutáni foglalkozás. Bodó Kitti végig ott volt velünk, sokat segített nekem az edzések tartásában. Sikerült a közeli Várnát is megnézünk a szabadnapunkon, az egyik versenyzőm, Csajkov Valentin félig bolgár, így az ő szülei kalauzoltak minket. Természetesen nagyon sajnálom, hogy elmarad az ob, a két olimpiára pályázó versenyzőm, Kurdi Zsófia és Gyurinovics Fanni remek formába lendültek, de hiszem, hogy a befektetett munka nem fog kárba veszni. Minden nap tartom a versenyzőkkel a kapcsolatot, nyilván ebben a helyzetben a szárazföldi munkán, az erőnléti és állóképesség-fejlesztő gyakorlatokon van a hangsúly. Nyugodtak és türelmesek vagyunk, most tényleg mindenkinek otthon a helye, és ha majd rendeződik a helyzet, fogunk tudni újra bizonyítani.