2009.01.19. | Labdarúgás
A téli felkészülés monoton munkájának megtörésére kiváló lehetőség a teremfutball. Erre nekünk a műfüves pálya fedettsége is lehetőséget biztosít, de a parkettás borításon rendezett események jelentik számunkra a változatosságot. 

Ezen a hétvégén Szekszárdra kaptunk meghívást, hogy a VI. Azzurra Kupán összemérhessük tudásunkat korosztályunk több csapatával is. 

A résztvevő csapatok névsora jó küzdelmet, és színvonalas találkozókat ígért. A kézilabda méretű pályán 5x2–es kapukra játszottunk, a mérkőzések 23 percig tartottak. A meghívott nyolc csapatot két négyes csoportba sorsolták, majd a csoportmeccsek után következett a keresztbe játszás, és a helyosztók. Az „A” csoportba sorsoltak bennünket, ahol a Szekszárdi UFC mellett, a Paksi SE, és a Puskás Ferenc Akadémia (Felcsút) gárdája várt ránk. A „B” csoportba az MTK, a Kaposvár, a PMFC, és a Bp. Honvéd került.

Első mérkőzésünkön a felcsúti legényekkel csaptunk össze, és jó összpontosításunknak köszönhetően 3-2 arányban nyertünk. Egy nullára vezettek a sárga-kékek, majd Lanczkor egyenlített, és Elek vezetést is szerzett. Sikerült egalizálnia ellenfelünknek, de Lanczkor újabb bombájára már nem volt válaszuk, igaz, ehhez Bocs bravúrjai is kellettek. Mindhárom sorunk kitett magáért.
A második csoportmeccsünkön 2-0-s vereséget szenvedtünk a hazai csapattól, hiszen kispályán jobb megoldásokat alkalmaztak nálunk. Inkább csak erőlködtünk, nem volt tudatos játékszervezés. Kayali, Jákó, Elek, Tihanyi harcossága, valamint Herjeczki nagy védései voltak a pozitívumok.
A harmadik meccsünkön a Paksi SE gárdája ellen kellett nyernünk ahhoz, hogy a felső ágra kerüljünk. Nehezen indult, görcsösek voltunk, és 2-0-ra elhúztak vetélytársaink. Ekkor ébredtünk fel, és rúgtunk négy gólt Lanczkor vezérletével, aki egyedül hármat vállalt, és Jákó is lőtt egyet. A végén még szépítettek a zöld-fehérek, de ez kevésnek bizonyult, és győzelmünk elég volt a csoport második helyéhez.

Az elődöntőben az MTK-val csaptunk össze, de gyorsan eldőlt a találkozó. A 3. percben már 2-0-ra vezettek a körútiak, és egy-két játékosunk fejben is feladta. Hiába változtak a sorok összetételei, nem tudtunk komoly ellenállást tanúsítani. Elek és Jákó góljaival alakult ki a 8-2-es végeredmény. Ez azt jelentette, hogy a harmadik helyért játszhattunk a Kaposvárral, akik a Szekszárdi UFC-t nem tudták megállítani.

A harmadik helyért vívott találkozón ritkán látott gólpárbaj alakult ki. A mieink a Bocs-Elek, Tihanyi, Jákó, Szénási négyessel kezdtek, és ellenállhatatlanul futballoztak végig. A második perc végére 3-0-ra, a hetedikben 6-1-re vezettünk már. Különösen Szénási és Jákó volt elemében, de Tihanyi is megrúgta a maga gólját. Kezdtek magukra találni a dunántúli fiúk is, és az ökölvívásban jártas emberek is alig tudták számolni a találatokat, hiszen jobban záporoztak, mint Madár pofonjai. Lanczkor is betalált kétszer, majd Rudner is egyszer, és mire letelt a játékidő 11-8-at mutatott az eredményjelző a Vasas javára. Gólparádé volt a javából! A döntőben az MTK a hazaiakat is simán verte 6-3-ra ezzel megszerezték a tornagyőzelmet.

A végső sorrend: 1. MTK, 2. Szekszárdi UFC, 3. VASAS, 4. Kaposvár, 5. Puskás Ferenc Akadémia, 6. Paksi SE, 7. Bp. Honvéd, 8. Pécsi MFC.

A legjobb védőnek járó különdíjat Elek Dániel érdemelte ki, aki végig megbízhatóan, és jól futballozott.
A tornán játékosaink közül Lanczkor Gábor hét találatig jutott, Jákó János öt gólt szerzett, Szénási Zoltán háromszor, Tihanyi Ákos és Elek Dániel kétszer, Rudner Tamás egyszer volt eredményes. A csapat tagjai voltak még Bocs Bence, Herjeczki Martin, Scharrer András, Nagy Rudolf, Kotnyek Mátyás, Horváth Gábor, Kayali Viktor, Lepkó Norbert. 


A hétvége krónikájához tartozik, hogy csapatunk másik fele edzőmérkőzést játszott szombaton az Ikarus ’94-es alakulatával, és 3-0-ra nyert Müller Rudi, Horváth Gabi, és Molnár Bálint góljaival, egy kultúráltan futballozó ellenféllel szemben. 






Hirdetések