sportesemények

Atlétika történet

A szakosztály működéséről a klub megalakulása után három évvel, 1914-ben szóltak az első hírek; a szekció 1923-ban csatlakozott a Magyar Atlétikai Szövetséghez. A Vasas atlétáinak első felnőtt bajnoki aranyérmét a távfutó Kelen János nyerte 1932-ben mezein, és ő volt az első duplázó is: egy évvel később már pályán, 10 000 méteren is győzött.

Az első világcsúcsot (59,02) a piros-kék versenyzők közül a kalapácsvető Németh Imre érte el 1948-ban, nem sokkal a Londonban rendezett nyári játékok előtt. Az ötkarikás találkozón aztán ennek megfelelően aranyérmet érdemelt ki, azaz ő lett a Vasas atlétarészlegének első olimpiai bajnoka is. Nem lehet nem ugrani az időben, mivel a kalapácsos klasszis gerelyhajító fia 1976-ban, Montrealban szintén olimpiai bajnokká vált, méghozzá 94,58 méteres, „kozmikus” világrekorddal. (Sokan komolyan attól tartottak, hogy a félelmetes röppályát leíró szerszám kirepül a nézőtérre.) A papa az 1952-es játékokon szintén a dobogóra állhatott – az emelvény harmadik fokáról integetett –, ám még vissza kell térni Londonhoz, ahol Gyarmati Olga a távolugrásban szintén ötkarikás aranyérmet nyert. A Vasas első olimpiai bajnoknője – aki sprinterként, gátfutóként, sőt magasugróként és ötpróbázóként is kitűnt – 22-szeres magyar bajnok volt, majd 1956-ban igazán távolra ugrott: a melbourne-i olimpia után előbb Angliába költözött, aztán az Egyesült Államokban telepedett le.

A negyvenes-ötvenes években további Vasas-versenyzők is taroltak. Garay Sándor összesen 12-szer nyert bajnoki címet 800-on, 1500-on, valamint 5000-en, és 1953-ban – a szintén vasasos Béres Ernővel együtt – tagja volt a világcsúcsot javító 4x1500-as váltónak; az olimpiai ötödik helyezett Klics Ferenc kilencszer hódította el a hazai elsőséget diszkoszvetésben; a rúdugró Homonnay Tamás nyolcszor, a hosszútávfutó Szilágyi Jenő 5000-en, illetve 10 000-en hatszor szerzett bajnoki aranyat.

Ötszörös bajnok volt a gerelyhajító Antal Márta, az FTC válogatott futballistájának, Rudas Ferencnek a felesége. Kevésen múlt, hogy olimpiai aranyérmessé is váljon: 1964-ben, Tokióban ezüstérmet vehetett át. (Négy évvel később negyedik helyezést ért el az ötkarikás játékokon.) A hatvanas évek másik két másik meghatározó egyénisége két rövidtávfutó, az ötszörös bajnok Nemesháziné Markó Margit, valamint a 11-szeres aranyérmes Balogh Györgyi volt. Előfordult, hogy az ob sprintszámai után e két versenyző állt a dobogó első két fokán. Baloghot az 1971-es Európa-bajnokságon is az emelvényre szólították, miután úgy lett második 200-on, hogy megelőzte a korszakos legendát, a háromszoros olimpiai bajnok, leningrádi (szentpétervári) születésű lengyel Irena Szewinskát.

A hetvenes években Siska Xénia vette át a stafétabotot: a gátfutó hétszer győzött az országos bajnokságon. A távolugró Szalma László – akinek 830 centis magyar csúcsa máig él – a Vasas színeiben tizennégyszeres bajnok idehaza, és 1978-tól sorra aratott sikereket a nemzetközi mezőnyben is. A fedett pályás Európa-bajnokságokon két arany-, három ezüst- és egy bronzérmet szerzett, negyedik volt az 1980-as olimpián, valamint a sportág első szabadtéri világbajnokságán, 1983-ban. Abban az évben javította 197 centire az országos rekordot a magasugró Juha Olga, aki háromszor nyert bajnoki címet.

Az utóbbi harminc esztendőben megritkultak az efféle sorozatok, ám Rezessy Gergely 1998 és 2008 között ötször volt első maratonfutásban az országos bajnokságokon, míg Zatykó Miklós a 2000-es évek első felében hét egyéni magyar bajnoki címet szerzett a 10 000 métertől a mezein át a maratonig.

Póló - Csak a Vasas

3990 Ft

Vasas-függő ár: 3590 Ft

  • Névadó fejléc
  • Plaket Kft.
  • Óbuda
  • Óbuda Sport
  • Pensio 17.Kft
  • Arany fejléc
  • Emberi Erőforrások Minisztériuma
  • Budapest Önkormányzata
  • Vasas Pasarét Kft.
  • Vasas Folyondár Kft.
IMPRESSZUM
jogi nyilatkozat
kapcsolat
média ajánlat