- Mi zajlik a táblák világában idén ősszel?
Tapossuk az állandó mókuskerekünket. Elkezdődött a budapesti csapatbajnokság, október végén pedig startol az OB I/B is, amelyben tavaly végül sikerült bent maradunk. Emellett sok az adminisztráció, közgyűlésekre járok, összességében tehát továbbra sem unatkozom.

- Kicsit keserűnek érzem a hangját…
Néha kilátástalan a küzdelem, a tehetségeinket nemigen tudjuk megtartani, manapság már egy 10 éves játékosnak is hajlandóak fizetni a sakkban. Lasszóval pedig nem vihetünk senkit a tábla mellé. A budapesti csapatbajnokság első fordulójában például öt hiányzónk volt, az utolsó pillanatra sikerült összerántani a csapatot, hogy egyáltalán ki tudjunk állni. Ehhez képest tisztességesen küzdöttünk: 5-7-re kaptunk a Palota Sakktól, a régi REAC-tól, pedig három nagymester van az erőtáblájukon.

- Önnek hogy megy a játék?
Tavaly kevésbé ment jól, előtte viszont az egyik legjobb szezonomat futottam. Ha idén sem sikerül annyira, akkor azt már az évek számának tudom be.

- Az OB I/B-re milyen célokat tűztek ki idénre?
Úgy vagyunk ezzel, mint az NB I-es focibajnoksággal: egy-két csapat kivételével bárki kieshet.  Minden mellékpontszám alapján végül nyolcadikak lettünk tavaly, ez volt az utolsó bent maradó hely, így kellett némi szerencse is, hogy a mi javunkra billenjen a mérleg.

- Ki az, aki a jövő embere lehet a szakosztálynál?
Füredi Erik nemrég múlt 15 éves, immár hat éve erősít minket. Ő egy őstehetség, elsőtáblás játékos az OB I/B-ben. Hihetetlen fantáziával tudja megmenteni a legreménytelenebb állásokat is. Pár éve többek között Boguszlavszkij Jevgenyij nemzetközi mestert is legyőzte. Augusztusban a Keszthely Openen hat partit nyert, mindössze egyet vesztett, és végül 2-3. lett holtversenyben.

- Ha jól tudom, igencsak népszerű a keszthelyi verseny.
Idén például 107-en indultak, a Balaton komoly vonzerőt jelent. Egyszer meg is jegyeztem, hogy ez egy nagyon jó verseny, csupán egy probléma van vele, hogy sakkozni is kell. Azóta ez szállóigévé vált. Idén a Vasasból Felméry Máté 6,5 ponttal a 4-5. helyen végzett, jómagam pedig a 7-17. pozíciót szereztem meg . Tavaly ugyanígy sikerült számomra: elmondhatom, hogy azóta semmit sem tanultam, viszont semmit sem felejtettem.

- Merre járt még a nyár folyamán?
Sajnos csak három versenyen tudok részt venni ilyenkor, amikor szünetel a csapatbajnokság. Például a 42. Agria Kupán, Egerben, ez volt a negyvenegyedik, amin részt vettem. Egyáltalán nem ment rosszul, függetlenül attól, hogy nyolc értékszámot otthagytam. Emellett elindultam a hatvan felettiek viadalán, a Magyar Szenior Bajnokságon is, amit Ajkán rendeztek, onnan viszont 20 értékszám többlettel távoztam.

- Nem megy a játék a szakosztályi szervezőmunka rovására?
A házi feladataink elsőbbséget élveznek, kemény feltételeknek kell megfelelnünk a Sakk Szövetség pályázatain, ezzel sok munka van, de önkormányzati pályázatokon is próbálunk némi támogatást szerezni a szakosztálynak. Népszerűsítjük a sportágat iskolákban és óvodákban is, Horváth Júlia vezérletével pedig két ifjúsági háziversenyt is rendeztünk Pasaréten.

- Sose fárad el?
Néha talán sikerül, de sosem adom fel. Egyelőre még nem érzem magam annyinak, amennyi vagyok, pedig olykor jó lenne lazítani. Erőt ad azért, hogy idén ünnepeltük a szakosztály 90. születésnapját, amely kapcsán Markovits elnök úr újra bebizonyította, hogy megkülönböztetett figyelemmel viszonyul a sakksportághoz. Talán nem szerénytelenség, ha zárásként elmondom, hogy ebből a kilencvenből kereken hatvanat én is itt töltöttem. Külön-külön is büszke vagyok minden vasasos esztendőre.