2014.03.08. | Labdarúgás

A kezdeti görcsösségen felülkerekedve végül magabiztosan győztük le a sereghajtó Tatabányát a Fáy utcában rendezett első tavaszi bajnokin.

Vasas – Tatabánya 5-0 (1-0)
Illovszky-stadion, 1000 néző.

Vezette: Takács J. (Hofbauer, Tőkés) 

Vasas: Németh G. – Horváth L., Görgényi, Grúz, Engel – Gál M. – Ádám (Szedlár, 91.), Berecz, Vida (Szabó B., 78.), Remili – Ferenczi (Cseke, 71.)
Vezetőedző: Szanyó Károly 

Tatabánya: Dombai – Almási, Páles, Papizsanszkij, Zámbó – Ludánszki I. – Czanik (Besztercei, 75.), Bakos (Kis Zs., 54.), Hullám, Batizi-Pócsi – Weitner (Móri, 73.)
Vezetőedző: Bozsik Péter

Gólszerző: Ádám M.  3 (34., 81., 91.), Remili (51.), Cseke (86.) 
Kiállítva: Grúz (83.)

Ötven esztendővel ezelőtt, ezen a napon a sportnapilap arról adott hírt, hogy Csehszlovákiába, Érsekújvárra utazik a Vasas, ahol a csapat hírverő mérkőzést játszik. Az utazó keret a következő volt: Szentmihályi, Varga, Ihász, Mészöly, Sárosi, Nagy K., Bakos, Berendi, Mathesz, Pál II., Machos, Bundzsák, Farkas, Szimcsák, Kékesi. Félévszázaddal később talán kevésbé veretes nevek alkották kedvenc együttesünk kezdő tizenegyét, ám a maiak is maradandó élményben részesítették az ezen a délutánon az Illovszky-stadionba kilátogatókat.

Szokták mondani, hogy amikor jó egy meccs, csak úgy repül az idő. Nos, most pont ez volt a helyzet, hiszen kevéssel a kezdés után az eredményjelzőre pillantottunk, és azt tapasztaltuk, hogy máris eltelt húsz perc. Apró szépséghiba, hogy nem az izgalmak miatt teltek ilyen gyorsan a percek, hanem az időmérő berendezés hibásodott meg.

Így vagy úgy, nagyjából negyedórát kellett várni az első lehetőségre, ekkor Weitner Ádám tüzelt a jobboldalról, labdája pedig nem sokkal suhant el a hosszú kapufa mellett. A folytatás már a Vasasról szólt, nem sokkal később Remili volt harcos, megverte a védőjét, majd Ferenczihez passzolt, aki az üresen tátongó kapu helyett a Teve utcai rendőrpalota irányába lőtte a labdát.

A fölényünket ettől függetlenül is sikerült állandósítani, Vida Máté remekül mozgatta a középpályát, legveszélyesebb lövésünk is az ő nevéhez fűződött a szünet előtt, a Tatabánya kapusa azonban szögletre mentett. A sarokrúgásnál viszont már nem volt kegyelem, kihasználtuk a vendégvédők bizonytalanságát, Ádám Martin pedig közelről a kapuba talált.

A szünet után pár percre feléledt az ellenfél, de hamar lehűtöttük őket, amikor egy mintaszerű támadás végén Vida pörgetett Remilihez, aki egy higgadt csel után a léc alá bombázott.

2-0 után a Tatabánya ritka vendég volt a Vasas-térfélen. Ugyan a mieink játékban is voltak hibák, de végig nyomás alatt tudtuk tartani az ellenfelet. Jó volt látni, ahogy az akadémista fiatalok is egyre bátrabb megoldásokat választanak, ezzel párhuzamosan pedig a közönség hangja is megjött. Ilyen harmóniára pedig már rég volt példa bajnokin az Illovszky-stadionban.

Jött is a harmadik: higgadtan körülgurigáztuk a tatabányai védelmet, majd Ádám Martin teljesen magától értetődő módon húsz méterről laposan a hosszúba gurított. Pár perccel később a Tatabánya esélyt kapott a szépítésre, a játékvezető szabálytalanságot látott a tizenhatoson belül és tizenegyest ítélt. A büntető kimaradt, viszont a második sárgával kiállított Grúz Tamás hiánya érzékeny veszteség lesz a Nyíregyháza elleni rangadón.

A slusszpoén viszont még hátra volt, az emeberhátrány ellenére támadásban maradtunk, Remili helyzete után a csereként beálló Cseke is feliratkozott a gólszerzők közé a kipattanóból, a legeslegvégén pedig Ádám Martin harmadik találatát is megszerezte egy gyönyörű kapáslövéssel.


                                                                            


Hirdetések