Az U16-os fiúválogatott győzelmével zárult az idei nyár korosztályos Challenger-sorozata. A szófiai csoportban játszó magyar együttesnek két akadémistánk Major Bulcsú és Pleesz Gergő is tagja volt, előbbi 18, utóbbi pedig 6 perces átlaggal járult hozzá a sikerhez. A gárdát irányító Berényi Sándor elégedetten beszélt honlapunknak a két Vasas-játékos teljesítményéről.
„Mindketten nagyon szépen végigdolgozták a tornát megelőző edzőtábort, s a meccseken sem okoztak csalódást – értékelt Berényi Sándor. – Bulcsúnak jutott nagyobb szerep, s egy igazi bravúr kötődik a nevéhez, hiszen egyetlen félidő alatt hét triplát szerzett a szlovákok ellen. Ez még a legjobbaknak is elég ritkán sikerül. A tornán végig stabilan és jól védekezett, miközben betöréseivel is folyamatosan veszélyeztette az ellenfél sorait. Geri kevesebbet játszott, ám amikor a pályán volt, akkor minden tőle telhetőt megtett. Igazi csapatemberként a kispadról is folyamatosan lelkesítette és biztatta társait.
A szakember szerint Bulcsú már most jó dobó, de még sokat kell dolgoznia ahhoz, hogy igazán stabil legyen távolról. A védekezésben is mindig lehet rá számítani, fizikuma, gyorsasága és dinamikája egyaránt adott ahhoz, hogy idővel a játék ezen részében is kiemelkedő szerep jusson neki. Geri egy kifejezetten okos, a helyzeteket jól felismerő, szervező ember, aki az ellenfél védelmét is könnyen zavarba tudja hozni. S bár mindkettőjük előtt hosszú út áll még, a lehetőség láthatóan bennük van.
Major Bulcsú a MAFC-ban kezdett hét évesen kosárlabdázni, másfél évvel később igazolt Pasarétre, ahol tökéletesen megtalálta a helyét. Saját korosztályában, az akadémia U16-os csapatában egyértelmű vezérszerep jut neki, de már az U18-asok között is bemutatkozhatott. S bár ott egészen új szinten találta magát, kifejezetten jól élte meg a kihívást. Ahogy a válogatottbeli nyári szereplést is.
Major Bulcsú (33) már most jó dobóember, de még sokat kell gyakorolnia ahhoz, hogy képességeit maximálisan kiaknázza
„Egyénileg és a csapat szempontjából egyaránt nagy élmény volt a nemzetközi porondra lépni, s úgy érzem, a védekezésben, a lepattanókban és az együttes kommunikációjában egyaránt hozzá tudtam tenni valamit a sikerhez – véli Major Bulcsú, aki a torna legnagyobb személyes tanulságának a hullámvölgyek megfelelő kezelésének elsajátítását tartja. A jövőben arra fog törekedni, hogy a rossz periódusok minél rövidebbek legyenek, idővel pedig teljesen el is tűnjenek játékából. A jóra kitűnő példa volt a szlovákok elleni hárompontos sorozata. – Kifejezetten pozitív hangulatban mentem le a pályára, már a meccs előtt is nagyon jól éreztem magam. Egy ilyen jó dobósorozat azonban nem lehet csupán a pillanatnyi kiemelkedő forma műve, valójában a korábbi sok-sok gyakorlás eredménye. A saját sikerem nekem ugyanolyan fontos, mint a csapaté, mindig próbálom összhangba hozni a kettőt. Úgy igyekszem érvényesülni a pályán, hogy közben az együttes hasznára is váljak.
A profi álmokat dédelgető Major Bulcsú nem bánta meg, hogy hét évvel ezelőtt Pasarétre igazolt, hiszen azon túl, hogy nagyon szereti jó hangulatú együttesét, további fejlődését is biztosítottnak látja az akadémián. A maga részéről pedig arra törekszik, hogy a már említett kiugró teljesítményeit állandósítsa.
Bulcsúhoz hasonlóan Gergő is büszke volt arra, hogy hazánk színeit képviselhette Szófiában, ám ő Pasaréten érzi magát igazán otthon.
Pleesz Gergő úgy véli, a támadásokban nem volt elég agresszív, többet kéne magára vállalnia
„Nagyon erősen kötődöm a Vasashoz, kilenc éve itt kezdtem el játszani, ami számomra különösen meghatározó élmény – magyarázza Gergő, aki Bulcsúhoz hasonlóan két évvel ezelőtt kapott először meghívást a korosztályos válogatott keretébe. – A szófiai teljesítményemmel nagyjából elégedett vagyok, de azért van bennem némi hiányérzet. Pasaréten vezető szerepet játszom, a válogatottban viszont nem. Sajnos ez a reális helyzet, amit kénytelen vagyok elfogadni. Ám amikor szóhoz jutottam, akkor maximálisan igyekeztem segíteni a csapatot. Hosszútávon a távoli dobásokban kell még sokat javulnom, talán a védekezésem az, ami nagyjából rendben van. De persze a játék valamennyi területén van fejlődni valóm. Az elmúlt pasaréti idényem nem volt rossz, ám a támadásokban nem voltam elég agresszív, többet kellett volna magamra vállalnom. Ez a probléma szerintem a válogatottnál is visszaköszönt, itt leginkább a magabiztosság hiánya miatt. Összességében a dobásokban szeretnék majd pontosabb lenni, valamint határozottabb és tisztább kommunikációval irányítani a többieket. A pályán mostantól mindenképpen többet kell majd beszélnem. Szerencsére edzőim segítenek ennek gyakorlásában, így legközelebb talán már a válogatottban is több lehetőséget kapok.
Fotók: FIBA Basketball
