Rövid és kiszámíthatatlan felkészülés után nyert bronzérmet a szeptember végére halasztott országos csapatbajnokságon két curling együttesünk, a hölgyek mezőnyében a Vasas Nők, a férfiak között pedig a G-Force. S bár a dobogóra vezető út mindig egyedi és sajátságos, jónéhány hasonlóság is található a két csapat menetelésében, mint például az előzetes célkitűzés, amely a hölgyek és az urak számára egyaránt az éremszerzés volt. De történetük közös eleme az is, hogy az elődöntőben egyértelműen jobb ellenféltől szenvedtek vereséget, így a bronzérem megszerzése felett érzett örömben is osztoznak. 

„A márciusban váratlanul megszakított bajnokságot követő leállás nemcsak hosszúságával zavart meg minket, de személyi változásokat is eredményezett. Ebben a felállásban még soha nem léptünk korábban jégre, s ez akkor is jelentős különbség, ha a korábbi tartalékokat, tehát csapattagokat kellett játékba hívnunk – avatta be honlapunkat a Vasas Nők ob-kulisszatitkaiba Szentannai Ágnes az együttes csapatkapitánya. – Az első szeptemberi meccsünk eredménye szerencsére nem volt sorsdöntő, így ezen kellőképpen össze tudtunk csiszolódni. A következő találkozókon már egyre jobban játszottunk, megtaláltuk a közös hangot, ennek is köszönhető a bronzérem. Igazából nem voltak nehéz pillanataink, tavaly annál inkább. Akkor nagyon nyerni akartunk, amiben váratlan sérülések akadályoztak meg bennünket, s végül a negyedik hellyel kellett beérnünk. A rossz élmény miatt most sokkal nyugodtabban, könnyedebben készültünk, nem voltunk görcsösek, s ennek köszönhetően nagyon jó meccseket játszottunk. A szeptemberi halasztás volt egyedül problémás, hiszen pontosan két edzés után ugrottunk bele az éles meccsekbe.”

A Vasas Nők bronzérmes csapata: Nagy Lola Olimpia, Szekeres Ildikó, Szentannai Ágnes, Nagy Gyöngyi, Bartalus Krisztina (balról-jobbra)

A női csapat, a férfihoz hasonlóan a szezonban általában heti egyszeri edzésekkel készül a versenyekre. A mögöttük álló több éves tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ennél több gyakorlásra lenne szükségük. Szentannai Ágnes szerint változatlan felállásban – tehát a korábbi tartalék Szekeres Ildikó és Nagy Lola csapatban tartásával – és picit több edzéssel akár bajnokaspiráns csapatot is építhetnének. A vegyes páros miatt igen elfoglalt Szekeres Ildikó személye nemcsak a pályán, de azon kívül is nagy lendületet adott a szeptemberi végjátékban az együttesnek.

„A magánéletben is barátok vagyunk, jól érezzük magunkat együtt, ami az eredményesség szempontjából különösen fontos. Nálunk nyoma sincs a pozícióharcoknak, ezért nekem sem nehéz a kapitányi poszt betöltése. Mindenki kiveszi a részét a feladatokból, ha valakinek ötlete van azt figyelmesen meghallgatjuk és közösen döntünk róla. Egyetlen problémánk, hogy nem tudunk picit többet edzeni” – jellemzi a Vasas Nők együttesét a csapatkapitány, aki egy barátnője unszolására ismerkedett meg a sportággal, lassan már egy évtizede, s minél több időt töltött a jégen, annál inkább megfogta ez a különleges játék.

„A curlinget vagy szereti az ember, vagy nem ismeri. Harmadik lehetőség nincs.” – jellemzi frappánsan a sportágat Szentannai Ágnes, aki a csapat ob-ra visszatérve elismeri, a lehető legerősebb felállásban igyekeznek a következő szezonra felkészülni, amelyben a bronzérem megszerzése már a minimális célkitűzést jelenti majd. Titkon pedig fényesebb medáliában reménykednek. Különösen akkor, hogyha a munkahelyi elfoglaltságaikat és a pályabérlés nehézségeit ezentúl jobban össze tudják hangolni a vágyott többszöri gyakorlás lehetőségével.

A G-Force csapatkapitánya, Szabó Gergely, az idei elvárásokkal kapcsolatban határozottabban fogalmazott Szentannai Ágnesnél, ám a bronzéremnek ugyanúgy örülnek, mint a hölgyek:

„Minden viadalnak a győzelem reményében vágunk neki, így a legrangosabb hazai eseménynek, az ob-nak is. A valós célokat azonban reálisabban tűzzük ki, ami évek óta egyértelműen az éremszerzés. Az idei bronz a járvány miatt megrövidített bajnokságban teljesen reális eredmény. A harmadik helyért vívott nagyon jól induló meccsen egy picit ugyan elkényelmesedtünk, és magunkra engedtük az ellenfelet, de még időben észbekaptunk. Higgadtságunknak köszönhetően az utolsó játékrészben mindenki koncentráltan, hiba nélkül játszott, s nyertünk” – idézi fel a nyolc esztendeje együtt játszó csapat idei ob hajráját Szabó Gergely, aki a kezdetekről beszélve elmondta, hogy mindannyian a nemzetközi sportcsatornák műsorát nézve fedezték fel a sportágat, s az első próba óta, a hölgyekhez hasonlóan, ők sem tudnak szabadulni tőle.

A G-Force csapata: Major Gergely, Szarvas Gábor, Lados Tamás, Szabó Gergely Fotó:Major-Zéman Adrienn

Igaz nem is akarnak, még akkor sem, ha munka mellett, saját magukat finanszírozva igen sok áldozatot kell hozniuk azért, hogy játszhassanak. A curling szeretete és a példás csapategység azonban ennyi év után is rendületlenül összetartja őket. Persze a sportmúlt is sokat segít a jó eredmények elérésében, hiszen labdarúgó játékvezető, egykori hosszútávfutó, vívó és tollaslabdázó is van közöttük. S ha picit többet tudnának edzeni – ami ugye a hölgyeknek is óhaja –, akkor már a jövő évi terveik is sokkal reálisabbnak tűnnének:

„Most bronzérmet nyertünk, korábbról van már ezüstünk, tehát csak az arany hiányzik a kollekciónkból. A további fejlődéshez többet kell majd edzenünk, hatékonyan kijavítani a hibáinkat, s ha mindez sikeres formaidőzítéssel párosul, akkor már a bajnoki cím sem elérhetetlen. Ennek azért van különösen nagy jelentősége, mert a soron következő Európa-bajnokságon a győztes képviselheti a magyar színeket. S bár idén a kontinensviadal a járvány miatt elmaradt, reméljük jövőre már jobb lesz a helyzet és meg fogják rendezni. Ha így lesz, az plusz motivációt jelent számunkra, s mindent megteszünk a végső győzelemért.”

Célokból és akaratból tehát sem a hölgyeknél sem az uraknál nincs hiány, már csak a megvalósítás van hátra.