„Azt gondolom, hogy ez egy nagyon sikeres sztorinak lehet az első lépése” – hangzott el Bóbis Máté szájából vasárnap este nyolc óra táján, a BVSC ellen sikerrel megvívott Magyar Kupa bronzmeccs után.

Ez a mondat tökéletes esszenciája annak, amit Vasas-szempontból érzünk a tegnapi éremszerzés után. Pedig akár el lehetne annyival is intézni, hogy papírforma volt, és az erőviszonyok alapján illett legyőznünk a négyes döntőre beugró BVSC-t…

Hogy miért van ennél sokkal többről szó?

Ehhez elsőként egy bő nyolc évvel ezelőtti vasárnap estét kell felidéznünk: 2012. április 29-én közösen ünnepelt bajnoki címet férfi vízilabdacsapatunk és női röplabdacsapatunk a Folyondár utcában. Aki ott volt, biztosan nem felejti el…
 

Takács Bálint, Drasko Brguljan, no meg a stábból Mátéfalvy Csaba maradtak hírmondónak 2020-ra.

Montenegrói klasszisunk akkor még csak annyit tudott magyarul, hogy „nem tudok magyarul”, tegnap este ehhez képest választékosan nyilatkozott rögtön a meccs után, őszintén örülve a bronzéremnek, a három góljának, és annak, hogy legidősebbként hozzá tudott tenni a sikerhez. Maradjunk annyiban, hogy sok szempontból szimbolikus Drasko vasasos visszatérése…

 „Nézd, én már sok mindent nyertem, de ez most a csapat miatt nagyon fontos volt” – ezt pedig már Braniszlav Mitrovics mondta este tíz után, amikor a 26-os buszon együtt zötykölődtünk ki a szigetről. Hozzátette, reméli, hogy a klubnak is fontos ez az érem, és annak is örült, hogy látott Vasas-drukkereket a lelátón.

Mi pedig csak bólogattunk…

Az egyébként jól tükröződött a bronzmeccs alatt is, hogy fontos volt Bane számára a győzelem: egyrészt az első két negyedben (és utána is) tartotta a lelket a csapatban a védéseivel. Másrészt jól hallatszott a partról, ahogy finoman, majd egyre kevésbé finoman noszogatja a társakat, hogy kérjék el tőle a labdát. Látszott, hogy felpörögött, kijött belőle a győztes mentalitás!
 

Ahogy a három gólt szerző Szava Randjelovicsból, és a meccs második felében parádézó, összesen négyig jutó csapatkapitányunkból, Bátori Bencéből is kijött a győztes alkat!

Azért volt ezt nagyon jó tapasztalni egy fontos meccsen, mert az egyébként igencsak fiatal és rutintalan csapatunknak éppen arra van szüksége, hogy az említett kulcsemberek húzzák a szekeret komoly téthelyzetben. Ez a BVSC ellen maximálisan megvalósult!
 

Pedig nem voltunk egyszerű helyzetben…

Nyár elején elindult a közös munka, Vad Lajos pedig pár hét alatt nagyon ütőképes csapatot faragott a játékosokból, a Magyar Kupa három nyári körében több mint magabiztos teljesítményt nyújtott az A-Híd VasasPlaket.

Aztán jött a négyes döntő halasztása, nekünk valószínűleg a legrosszabbkor, onnantól kezdve pedig finoman szólva sem felfelé haladtunk…

Heteken át hiányoztak kulcsemberek, volt, hogy az egész csapat nem tudott készülni, majdnem megégtünk a Szeged ellen, az UVSE ellen pedig már majdnem sem volt… Nem találták a helyüket a vízben a játékosaink, és ráadásként még Vad Lajost is elveszítettük a kupavégjátékra.

Ehhez képest tudott újra összeállni a csapat a négyes döntőre, és játszott egy tisztes meccset a Fradival, majd másnap hárommal megverte a BVSC-t. Olyan helyzetben, amikor csak nekünk volt vesztenivalónk...

Ezt pedig igenis értékelni kell, mert jó volt látni, ahogy csapat felülemelkedett a gondokon, és azt is, ahogy a stáb ehhez egy emberként nyújtott segítséget, beleértve a régóta a csapat körül dolgozókat, és a nyáron érkezőket is.

Takács Bálint (alias Mr. Vasas, ahogy egy szurkoló írta a hétvégén) egyébként kapásból azzal nyitott a meccs után, hogy 2012 óta először lesz újra érdekelt eredményhirdetésen. Taki kivárta. Ha már gyerekkora óta nálunk van, ez a 8 év neki meg se kottyant…
 

Fontos nagyon tehát ez a bronzérem a Vasasnak!
 

És fontos az is, hogy ne gondoljuk, hogy mostantól majd simán megyünk felfelé, mert egészen biztos, hogy lesznek a szezon során olyan hullámvölgyek, amelyeket tapasztaltunk az elmúlt hetekben.

A lehetőség viszont adott, a Vad Lajos vezette társaság pedig képes lehet rá, hogy hosszú távon visszahozza majd a nézőket a Komjádiba, és megint a legnagyobb célokért küzdhessenek a piros-kékben pólózók!

Hogy is mondta Bóbis Máté?

„Azt gondolom, hogy ez egy nagyon sikeres sztorinak lehet az első lépése.”

Jenkei Dániel írása