2017.05.11.
Misleny, csillagok

Negyven év után búcsúzik a legendás Fáy utcai kézilabdacsarnok.

Szombat este hattól utoljára pattog a labda a Fáy utcai kézilabdacsarnokban Vasas-meccsen, hiszen nyáron kezdetét veszi a létesítmény rekonstrukciója. Hegyi Iván tekint vissza a mögöttünk hagyott negyven évre.

"Az 1971-es esztendőt, Peter Bogdanovich Az utolsó mozielőadás című filmjét idézi szombaton a Vasas–Kozármisleny NB I/B osztályú női kézilabda-mérkőzés: ez lesz a búcsútalálkozó a Fáy utcai tető alatt. Mármint az angyalföldi csarnok újjáépítésig...

Amúgy helyesebb 1977-et emlegetni, mert abban az évben tartották a létesítmény avatóünnepségét. A szeptember elsejei nyitányon Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára volt a korabeli díszvendég, ám az ováció mindenekelőtt Bujdosó Ágotának szólt: a 168-szoros válogatott kapus azon a napon fejezte be játékos-pályafutását. Győzelemmel köszönt el a 36 millió forintos ráfordítással épült csarnokban: a hetvenhétben százszázalékos teljesítménnyel bajnoki címet nyerő Vasas 13:12-re nyert az FTC ellen. A visszavonuló extraklasszis és ugyancsak legendás társai – Vadászné, Csíkné, Brinzay, Angyal, Sterbinszky, Hajós, Samus – mutatványaitól nem csupán az 1000 Lux fényerő miatt káprázott a szem... A fölényre jellemző, hogy a zárófordulóban a bronzérmes Híradótechnikát 19:10-zel „intézte el” vendégként a piros-kék művészegyüttes, mégpedig egy nappal az után, hogy a Vasas Darida – Gajdossy, Bányai, Csapó, Kenéz, Budavári, Faragó (Horváth, Tory, Ölveczky) összetételű vízilabdacsapata a Hajós Alfréd uszodában a Honvéd fölött aratott 5:0-ás, habkönnyű diadallal szintén elhódította a bajnoki címet. (Ezt bizony a lenullázott vetélytárs nem úszta meg szárazon.)


Így épült...

De maradjunk a Fáy utcánál! A piros-kék hölgykoszorú 1972 és 1985 között tizenháromszor (1983-ig szériában tizenegyszer) nyerte el az aranyérmet, és Csík János „főrendező” instrukciói nyomán gálaműsorok sorát tartotta a világszínvonalat jelentő angyalföldi parketten. A csúcs – a szövetségi kapitánnyá avanzsáló Csík helyébe lépő Mocsai Lajos dirigálásával – az 1982-es BEK-döntő, a belgrádi Radnicski 29:19-es „megsemmisítése” volt. Akkor már az ellenállhatatlan Vasasban játszott Győrvári, Rácz, Barna, Gombai, valamint az a Gódorné Nagy Mariann, aki mind a Szpartak Kijevvel vívott elődöntő itthoni találkozóján (22:15), mind a döntő visszavágóján tíz gólt szerzett. Itt egy húszas – mondta könnyedén...


Angyal Éva tör kapura tömött lelátók előtt

 

A show 1985 után hosszú évekig nem folytatódott, ám 1992-ben hasonlóképpen szórakoztató volt a műsor, mint a Citadella Night Clubban. A női kézilabdacsapat az idő tájt Vasas CNC néven szerepelt, mert Hajdú Lajos, a korábbi kiváló futballkapus, a gellérthegyi „üzem” tulajdonosa felkarolta a szakosztályt, s támogatásával újabb két aranyérmet nyertek a piros-kék lányok. Az első – mármint a kilencvenes években az első – bajnoki címet az Építők elleni páros mérkőzés harmadik találkozójának hétméteres-párbajában sikerült megszerezni, de nem a Fáy utcában, mivel a Vasas belement abba, hogy a meccset az Elektromos Népfürdő utcai csarnokában rendezzék. Utólag könnyen viccel az ember, hogy az is Angyalföld, de ha nem Farkas Ágnes hagyja ki a hetest, hanem a Hang – Kántor, Szabó, Tóth Edina, Oravecz, Varga, Erdős (Ácsbog, Rajz, Kiss, Poljah, Pavercsik) összeállítású, ismét Csík edző irányításával játszó Vasasból valaki...

A következő évben sikerült ismételni, ám akkor sem a Fáy utcában zajlott a döntő harmadik találkozója. Miután a Népligetben megint hetespárbaj döntött a Vasas javára, Angyalföldön 18:16-ra az FTC győzött, és a rendkívüli érdeklődés miatt a záró felvonást a Budapest Sportcsarnokban tartották. Ott a piros-kék együttes 18:12-re nyert, Hajdú Lajos pedig büszkén említette: „A Vasas női kézilabdacsapata ismét nemzeti érték.”

A BEK-döntők tekintetében ugyancsak nagy visszatérés következett: a hölgyek kétszer is döntőt vívtak a bécsi Hypóval. Az első alkalom a korábbi időkre emlékeztetett Győrvári Györgyivel, Angyal Évával, valamint Rácz Mariann-nal, aki azonban már az ellenfél hálóját őrizte, e miatt a Fáy utcai tábor kórusban „árulózta”. Az osztrák klub menedzserét, a pályára rendre berohangáló Gunnar Prokopot pedig leköpdösték a lelátó legindulatosabb legényei... A hangulat forró volt, a valóság jéghideg: a Hypo 17:14-re és 23:11-re, majd 20:18-ra és 25:21-re győzött, azaz nem adott esélyt 1982 „újrajátszására”.

Akadt egyéb felfordulás is a sokat megért terem körül. Az NB I-es teremfutballtorna 1984-es selejtezőire két és fél ezer nézőt beengedtek – a befogadó-képességet eredetileg 1500-asnak mondták –, ám több százan még így is kinn rekedtek, pedig a Vasas a Budapest Sportcsarnokban vívta csoportmérkőzéseit. A Fáy utcában a Csepel, a Honvéd, a Tatabánya és az Újpest lépett fel – miként az akkori újságok írták – „áldatlan körülmények” között. A lapok egyike megemlítette: „Jellemző a zűrzavarra, hogy még Szendrei, az Újpest védeni készülő válogatott kapusa is csak kitartó közelharc árán vette be a csarnokot.” Ez alatt a BS-ben a Vasas az utolsó helyet „szerezte meg” kvartettjében az MTK, a Szombathely és az FTC mögött, igaz, a ferencvárosi csapatot 10-5-re legyőzte.

Elsők lettek viszont az angyalföldi labdarúgók azon a teremtornán, amelyet 1980 februárjában rendeztek a Fáy utcában. Akkor szintén tumultuózus jelenetek zajlottak a csarnokban és környékén, mivel több ezren akarták látni a Vasas öregfiúk-csapatát (Kamarással, Nagy Károllyal, Kárpátival, Berendyvel, Menczellel, Miloseviccsel, Radullyal, Kékesivel, Farkas Jánossal, Ihász Gáborral), továbbá a szintén futballozó – a labdás frontember Nyilasi Tiborral megerősített – Omega együttest. Az érdeklődésre jellemző: az Omega Baráti Kör elővételben megvásárolt több száz jegyet. Ezzel együtt Kóbor János és muzsikus társai a négyes torna utolsó helyén kötöttek ki – talán ezért is szerepelt 1981-ben megjelentetett Az arc című nagylemezükön a Kemény játék című szám –, de előfordult baleset a Vasassal is. Nem tudom, illő-e vagy sem, ám nem állom meg, hogy csöndesen meg ne jegyezzem: egy alkalommal az újságíró-válogatott 8-1-re nyert a Fáy utcai parketten az angyalföldi öregfiúk ellen..."


Napjaink: Vasas-FTC II. mérkőzés az NB I/B-ben