Jenkei Dániel, 2019.04.20. | Klub

Több mint 20 művészeti projektnek köszönhetően válnak egyedivé és vasasossá az új Illovszky-stadion belső terei. 

Elsőként az úgynevezett mezvilág-geometriával ismerkedhetünk meg, amely a keleti lelátóra tervezett projektek közül az egyik meghatározó elem.

Ahogy a korábbi interjúban Markovits László kiemelte, új stadionunkban a Vasas történelem megjelenítése nem különálló múzeum formájában valósul meg, hanem a kezdetektől az volt a vízió, hogy valamennyi szektorban visszaköszönjön a múlt és a vasasosság.

Klubelnökünk ennek jegyében kérte fel a projektre az arculati csapat tagjait, akik döntő részben vasasos kötődésűek, és közel kétéves munkájuk végeredményeként több, mint 20 művészeti projekt és számos értékes tárgy bemutatása valósul meg a stadion falain belül.

Elsőként az úgynevezett mezvilág-geometriával ismerkedhetünk meg, amely a keleti lelátóra tervezett projektek közül az egyik meghatározó elem.


Nézd HD minőségben, válts 360p-ről 720p-re!


Vasas-emlékfragmentumok I. - Mezvilág-geometria
Az újonnan felépült Illovszky Rudolf Stadion egy különös, sportlétesítményekben nem megszokott történetmesélés színtere.
A 108 éves dicsőséges és olykor traumatikus futballtörténelem sajátos feldolgozása a funkcionalitás tereiben zajlik.
Közlekedőkön, folyosókon, lépcsőházakban, a díszteremben, lounge-okban, öltözőkben, a sajtószobában, a sportszakma területein, mindenhol és bárhol, ahol szurkoló, sportoló, sportvezető, médiamunkás és bárki felbukkanhat.
Fontos megjegyezni, nem beszélhetünk múzeumról, ugyanis semmiféle múzeumi-tudományos munka nem történt a tervezési folyamat közben, és nem épülhettek meg a bemutatás nagyvonalú terei.
A koncepció megalkotói úgy mondják: ez egy tervezőgrafikai és alkotóművészeti reakció a Vasas évszázados futballhistóriájára.
Az új létesítménnyel és a megteremtett vizuális világgal a Vasas-családtagjainkkal szeretnénk párbeszédbe lépni, ez egy esély a futballklub közelmúltbéli és több évtizedes sikertelenségének lezárására, jelenünk megerősítésére, egyben a jövőnk biztosítéka.
A koncepció alapvetése, hogy szerkesztett szövegekből alkotunk térgrafikákat, olyan tervezőgrafikai szövetet, amely egyenlő arányban hordoz olvasható tartalmat, egyben esztétizálja, díszíti a tereket.
Célunk a Vasas-történelemtudat erősítése, a tömegre való hatás és közben a látogatók irányítása.
A Béke út felőli Keleti lelátó alatt húzódó búvótér a legnagyobb összefüggő fedett építmény. Ez a Vasas-tábor korábbi törzshelye.
A hat méter széles és magas, a teljes pálya hosszában húzódó közlekedőtér neve: Apáról fiúra sétány.
A sétány része a Mezvilág-geometria című installáció. Korszakos csapataink viselt öltözeteinek mintázata egy grafikai rendszerben való megjelenítéssel.
A nagy „piros-kékség”. (Hegyi Iván azonos című könyve nyomán)
Ez egy 64 méter széles és 4 méter magas összefüggő, monumentális falfestés, amely több mint 5500 megszerkesztett és felfestett elemből áll. Az összesen harmincnégy korabeli mezt bemutató dipólusú mű négy stációból áll.
1. A kiemelt, öt legnagyobb méretben megjelenített, klasszikus mezek egysége, köztük talán a valaha volt legszebb darab, fehér alapon bal oldalt piros-kék hosszanti sávval, amelyben a Mészöly–Farkas fémjelezte csapat és az utolsó, 1977-es bajnoki címet ünneplő együttes is szerepelt. Ezt a mezt élesztette újra a klub megalakulásának centenáriumára.
2. A harmincnégy kiválasztott mez csempeszerű bemutatása, majd egymásban feloldódása. Fellelhetők itt mezek az 1910-es, 1920-as évektől kezdődően egészen az 1990-es évek első feléig. A kezdetekre jellemző keresztcsíkozástól a hírhedt piros és kék rombuszmintás Blacky mezünkig, amely az utolsó az időrendben. A későbbiek folyamán a számtalan reklámmal, szponzorlogóval, kötelező plecsnikkel ellátott mezek esztétikuma sérült. A korábbi, apró részletekig kimunkált textiltervezői, szabósági patinás munka jórészt odaveszett. A falat fürkészve megtalálható a Real Madrid és az Internazionale elleni BEK-mérkőzéseken viselt trikó; a transzparens, lyukacsos fehér pólónk, amelyben a Hexagonal-tornát nyertük el 1967-ben Chilében, és ennek piros változata, amelyet az edzéseken hordott a csapat; a Mészöly–Farkas–Ihász búcsúmeccsén viselt furcsa négyzetmintás piros-kék mez; az 1962-es bajnokcsapat rádióhullámokat idéző keresztcsíkozású felsője; az átlóban húzott egysávos dressz, amelyben 1966-ban Farkas János gólkirály lett; egy különös, színtiszta hófehér mez egyetlen Vasas-címerrel középen, a 70-es évekből; az 1981-ben a Magyar Népköztársasági Kupa elnyerésekor viselt egy jobb oldali hosszanti sávban csillagmintás felső… és így tovább…  
3. A függőleges léniák kiemelésével az alkotóművészek által szerkesztett absztrahált vízió, amely a múlt ellenpólusaként a modern jövőt szimbolizálja.
4. A mezek töredékké bomlása a Fáy utca felőli oldalon. Utalva ezzel arra, ahogy a hatvanas–hetvenes évek bajnoki és kupagyőzelmei napján szaggatták darabjaira a szurkolók a játékosokról levett mezeket, hogy mindenki megkaparinthasson egy kis szelet ereklyét.
Az eltúlzott, groteszk módon eltolt méretek, léptékek vonzzák a látogatók figyelmét, a tömegességet mint pszichológiai eszközt használják a tervezők. Az alkotás a több mint harmincéves trófeanélküliség ellenére is erősíti és tanítja a mindenkori és a legújabb Vasas-generáció identitástudatát.
A Mezvilág-geometria aktiválja a sajátos hely rejtett jelentéseit, az érzékekhez tér vissza, a legerőteljesebben hordozza a stadionban a számunkra oly szép piros-kék színeket.
Vásárolj bérletet a Keleti lelátó szektoraiba, és szurkolj a mérkőzéseken a hátad mögött a hatalmas méretű Mezvilág-geometria lüktető energiájával!
Koncepcióterv: Salát Zalán Péter, Sztranyák Zsófia, Hepke Alajos Miklós
Kivitelezés: Neopaint

Hirdetések