Hatvanötös bajnok

Ami stimmel:

1. Négyszázharminchárom bajnoki mérkőzést játszott a Vasasban, ezzel Komjáti András a piros-kék futballcsapat örökös listavezetője.

2. Kétszer is emlékezetesen „szállt be” Müller Sándor helyett. Előbb 1972 szeptemberében, a Vasas–Újpest rangadón (3-0), amelyen egy perccel azután, hogy pályára lépett, a korábbi vasasos Szentmihályi Antal hálójába küldte a második angyalföldi gólt. Aztán 1981 júniusában úgy váltotta Müllert, hogy az angolok elleni vb-selejtezőn (1-3) szerepelt először és utoljára az A válogatottban.

3. Kétszer fejelte az MNK döntőjébe a Vasast. Először 1973-ban Szolnokon, másodszor 1980-ban Szombathelyen (mindkétszer 1-0, a vasi városban a Sabaria ellen).

4. Tagja volt annak a csapatnak, amely 1-0-ra legyőzte az FTC-t az Üllői úti stadion 1974. május 19-i újjáavatásán.

5. Jelentős szerepet játszott abban, hogy az utánpótlás-válogatott 1974-ben elhódította az Európa-bajnoki címet.

6. Beállós létére ragyogó gólok sorát szerezte a Népstadion kettős rangadóin. A két legszebbet 1976-ban az FTC, illetve 1981-ben a Honvéd ellen érte el: finom megkerülős csellel hagyta el Hajdú József ferencvárosi kapust, hogy aztán az üres kapuba sétáljon a labdával (3:2); majd érzéssel átemelt a kispesti Kocsis István fölött, és a lehulló labdát a levegőből a léc alá zúdította (3-3).

7. A Vasas legutóbbi, 1977-es labdarúgó-bajnokcsapatának egyetlen mérkőzéséről sem hiányzott, sőt végigjátszotta a harmincnégy találkozó minden percét.

8. Jól látott és fejelt, alig szabálytalankodott, rendszerint megelőző szerelésekkel szerezte meg a labdát, hátulról is kombinatívan játszott. A legnagyobb erénye mégis a hűsége volt: csaknem húsz esztendeig futballozott a klubban, aztán újabb húsz esztendő során több periódusban is edzősködött Angyalföldön. A szurkolók soha nem felejtenék ki – de nem is lehet kihagyni – a Vasas örök tizenegyéből.

Ami kevésbé stimmel (bár tényszerű):

1. Az egyszeres válogatottság. Megfogalmazása szerint „amikor a válogatott szakvezetői Vasas-edzők voltak, nem győztek ajánlani a kapitány figyelmébe; majd, amikor a nemzeti együttes mesterei lettek, mintha elfeledkeztek volna erről”.

2. Az elődöntőig végigjátszotta az utánpótlás Eb-sorozatot. A döntőre aztán a keretbe sem hívta a kapitány (aki szintén a Vasas legendája). Viszont megígérték neki, megkapja az aranyérmet. Negyvennégy évvel az elsőség megszerzése után már érdemes közzétenni: szóljon, aki tud valamit a medálról, mert Komjáti azóta sem sejti, hol lehet az...

3. Szépítő gólt fejelt 1980-ban, Prágában a csehszlovák–magyar olimpiai selejtezőn (3-2). „Hálából” nyomban a gólja után lecserélték.

4. Az MNK-döntőkkel nem volt szerencséje. Az 1973-as és az 1981-es Vasas-diadal alkalmával egyaránt ki kellett hagynia a csúcstalálkozót (sérülés miatt). Az 1980-as döntőn játszott, akkor viszont a Diósgyőr 3-1-re legyőzte az angyalföldi csapatot.

5. A Vasas–Barcelona UEFA Kupa-mérkőzés (0-1) előtt Johan Cruyff őrzésével bízta meg Illovszky Rudolf. Majd a szünetben azt javasolta a mester, hogy a folytatást nem feltétlenül kellene erőltetni...

6. A két legszebb emléke a bajnoki cím a Vasassal és a Pierikosz Katerininél töltött két esztendő. Szerinte sehol nem becsülték annyira, mint a görög kisvárosban...

Hacsak nem a Fáy utcában. Mert Angyalföld népében kitörölhetetlen nyomot hagyott a ma hatvanöt esztendős Komjáti András.

Gratulálunk a születésnaphoz, akár a pályához.