Július 23-án kezdi meg a felkészülést a következő szezonra a VasasPlaket csapata. Földi László hat új játékossal erősítette meg a keretet: Hegedüs Gábort, Szabó Bencét és Mátyók Norbertet, Vogel Simont és Halek Mártont már megismerhettük egy-egy bővebb írás jóvoltából, most a csapat új bekkjéről tudhatunk meg többet.

Friss élményekkel a tarsolyában kérdeztük dr. Major Martint, hiszen az UVSE-vel még tétmérkőzést játszott vasárnap. A Nagykanizsa elleni osztályozó harmadik, mindent eldöntő találkozóját rendezték a Komjádiban, ezt végül – annak ellenére, hogy 5-5-ig szoros volt a meccs – meg is nyerték az „újpestiek”, ezzel bentmaradtak.

„Fogalmazzunk úgy, hogy megkönnyebbültem, igen. Sokkal jobb érzés így, egy győztes mérkőzés után elhagyni az UVSE-t. Szeretnék gratulálni a kanizsai csapatnak, nagyon megnehezítették a dolgunkat, de összességében úgy érzem, jogos, hogy mi kerültünk ki győztesen a párharcból. Érdekes, mert minden korábbi csapatomnál egy sikerélménnyel zárhattam, a Fraditól azután mentem el, hogy megnyertük a Komjádi-kupát, a Miskolctól úgy, hogy megnyertük az OB I/B-t és feljutottunk, míg most az UVSE-vel sikerült kiharcolni a bentmaradást. Tartalmas két évet töltöttem az UVSE-nél, az első évben beilleszkedtem, de rögtön kiderült, hogy a másodikra megváltozik, meggyengül a keret. Így is lett, ráadásul elég sűrű volt az egyetemen ez az utolsó év. Sok kötelezettségem volt, esettanulmányokat kellett írnom, na meg szakdolgozatot, volt hat szigorlat év végén, aztán az államvizsga pont a rájátszás végére, az osztályozó idejére esett. Vízválasztó volt ez az év számomra, de ledoktoráltam, és örülök, hogy a bentmaradást is kiharcoltuk, így jó érzésekkel tűzhetek ki új célokat a Vasassal” – mondta Martin, akit egyébként a csapattársak ajánlottak Földi László figyelmébe.

Fotó: Madar Dávid

„Laci bá hívott fel az egyik edzés után, és egy személyes találkozót kért tőlem, elmondta, hogy jókat hallott rólam többektől is, és számítana rám. Megismertük egymás elképzeléseit, és meg is állapodtunk. Bóbis Mátéval a Ferencvárosban, Sélley-Rauscher Domonkossal az UVSE-ben játszottam együtt, de Babay Árpád is jól ismer. Úgy érzem, hasonszőrű játékosokat válogatott Laci, egy viszonylag fiatal csapat lesz a miénk, mindannyian motivált, a vízben pörgős játékosok vagyunk, olyanok, akik sosem adják fel. Magamat is ilyennek tartom, alázattal tekintek a vízilabda felé” – fogalmazott a kezdetektől fogva bekk pozícióban vízilabdázó pólós, aki a Népligetben kezdte a sportágat.

„Egészen korán kezdtem az úszást, 5 éves koromban, és rögtön jött a vízilabda, az utánpótlás éveimet a Fradiban töltöttem. Ott kerültem fel az OB I-es csapatba is, de amikor Gerendás Gyuri bá megérkezett a klubhoz, megnövekedett a költségvetés, és kevesebb szerepet kaptam. Így a szezon felénél az akkor még másodosztályú Miskolchoz kerültem, ott meg is nyertük a bajnokságot. A rá következő évben a tanulmányaim miatt kicsit háttérbe szorult a póló, és a Gyarmati Dezső Bajnokságban szereplő Semmelweis Egyetem csapatában játszottam, onnan igazoltam az UVSE-hez, ahol ugye két évet töltöttem” – mondta új játékosunk, akinek édesanyja aerobikedzőként is dolgozott, míg édesapja fiatalabb korában evezett. Ő volt az, aki megkérdezte a 11 éves Martint, tényleg komolyan gondolja-e a vízilabdát. A válasz „igen” volt, a viszontválasz pedig egyértelmű: „ha ez így van, akkor meg kell változtatni az életvitelt, és eltökélten haladni a cél felé”. Ez megtörtént, ugyanakkor Martin példája becsülendő és követendő: élvonalbeli vízilabda mellett is el lehet végezni egy nappali, ráadásul egy igen komoly egyetemet.

Fotó: minap.hu

„Szerettem volna bebizonyítani, hogy a kettő sikerülhet együtt, de azért az tény, hogy az utóbbi öt évemben azért inkább az egyetem volt előtérben. Ugyanakkor most azt bizonyítanám, hogy nemcsak hobbiból vízilabdázom, tele vagyok ambíciókkal és tervekkel. A fogorvosi pályával több lábon állhatok, több perspektívát tudok magam elé állítani a jövőben, és szeretném is ezt majd kihasználni. Földi Lászlóval egyeztettem, hosszabb pihenők vagy szünetek alkalmával fogorvosként is fogok dolgozni” – mesélte Martin, aki emellett wakeboardozni szeret leginkább, természetesen nyáron, és azt viszont hobbiszinten.

Ami pedig a Vasast illeti: nagyon tiszteli a klubot, a Komjádi-uszodához pedig sok pozitív élmény köti.

„A Vasas nagyon patinás klub, hatalmas eredményekkel. Gyerekként én is követtem a Vasas meccseit, nagyon tetszett, hogy mindig jó mentalitású játékosokból állt a csapat, ahová az ember szívesen tartozott volna. Most egy kicsit az álom is valóra válik, hiszen a Komjádi-uszodában játszhatok a Vasas színeiben, ahová sok szép emlék fűz. Itt nyertünk Komjádi-kupát a Fradival, de a vasárnapi sorsdöntő meccset is ott játszottuk. Nagyon várom már az új szezont, a közös munkát az új csapattal” – tette hozzá Martin.

Lesz egy biztos pont számára a vízben, hiszen Vogel Simon is az UVSE-től érkezik a Vasashoz.

„Mi együtt nőttünk fel Simonnal a Fradiban, nagyon jó a kapcsolatunk, annak ellenére, hogy az edzőmeccseken egymást fogtuk általában. Bármi problémánk adódik, nyugodtan fordulhatunk a másikhoz, az uszodán kívül is. És hát a játékkapcsolatunk is kialakult, ismerem a mozdulatait, be tudom neki adni a labdát, ha kell. Biztos vagyok benne, hogy a Vasasban is jól megértjük majd egymást” – fogalmazott Major Martin, aki tehát a VasasPlaketben folytatja OB I-es pályafutását.