Az 1997-es korosztály nemzeti válogatottja utolsó világversenyére utazott Belgrádba augusztus elején. Horkai György világbajnoki keretében három olyan játékos szerepelt, akik jövőre a VasasPlaket felnőttcsapatának tagjai lesznek.

A magyar válogatott kiváló kezdés után jó formában érezhette magát, ám végül 6-4-re elveszítette az elődöntőt Horvátország ellen, majd a bronzmérkőzésen 12-11-re kapott ki a házigazdától, így a negyedik helyen zárt (a tavalyi Eb-7. helyet követően).

Sélley-Rauscher Domonkos még az UVSE színeiben harcolta ki a keretbe kerülést, ám ősztől a Vasasban pólózik, így kíváncsiak voltunk egy összegzésre tőle is:

„Rengeteg minden kavarog a fejemben így az utolsó világversenyem után. Egyszerre vagyok büszke, boldog és csalódott. Büszke vagyok, hogy ez alatt a hét év válogatottság alatt rengeteg tapasztalattal, élménnyel gazdagodtam és sikerült három világversenyen is részt vennem. Boldog vagyok, hiszen számtalan új baráttal ismerkedtem meg, illetve ezeken a nyári felkészüléseken fejlődtem a legtöbbet. Csalódott vagyok viszont, mert ebben a korosztályban több volt, mint ahogy azt az eredmények mutatják, ezt azonban nem tudtuk bebizonyítani.

Fotó: waterpolo.hu

Nagyon erős mezőnnyel találkozhattunk ebben a korosztályban, az első nyolc csapat közül szinte bármelyik gárda döntőt játszhatott volna, nekünk most a negyedik hely jutott, csakis a mi hibáinkból adódóan. Erős keretünk volt, minden poszton kiváló játékosokkal, egységes, összeszokott csapatmodellel. Sok szempontból megközelíthető a teljesítményünk, sajnos ez most így sikerült, nem tudtuk feltenni az „i”-re a pontot és érem nélkül maradtunk. Ennek ellenére, ha később visszagondolok erre a vb-re, pozitív élményként fogok rágondolni, hiszen az elődöntőben elszenvedett vereség után, a bronzmeccsen megvalósult a szerb-magyar álom meccs. Belgrádban nagy közönség előtt tudtunk játszani egy olyan meccset, ami sokak szerint a vb legjobb mérkőzése volt.  Ebben a küzdelemben egy rossz kezdés után sikerült a semmiből felállnunk, azonban a legvégén alulmaradtunk egy góllal. Utolsó vérig küzdöttünk, a vereség ellenére ez örök emlék marad. Jelenleg még friss az élmény és nehéz felfogni, hogy ez a csapat utoljára játszott együtt, de kimondhatom, hogy pályafutásom eddigi legszebb évei voltak ezek. Szeretném megköszönni mindenkinek a közös élményeket, edzőimnek pedig a belém fektetett energiát” – szólt a bő összegzés „Domától”.

Jól játszott a vb-n a Vasas centere, Simon Henrik, ám érthetően a csalódottság érzése uralkodik benne:

„Összeségében sajnos tényleg csalódás volt a világbajnokság, mert úgy indultunk neki a nyárnak, hogy érem nélkül nem szeretnénk hazajönni Belgrádból. Ez a terv nem sikerült! Viszont örülök, hogy a csapat tagja lehetem, és úgy gondolom, hogy sokat tanultam a felkészülés alatt! Most már a bajnokságra koncentrálok, szeretném, ha minél jobb helyen végeznénk” – tekintett előre klubunk fiatal játékosa.

Fotó: Waterpolo Serbia

Nagy feladat hárult a csapat egyik meghatározó tagjára, Burián Gergőre is, aki a negyedik helyet is szép eredménynek tartja, látva a mezőny erősségét és kiegyensúlyozottságát.

„Picit csalódás számomra a vb, mert az alapvető célt ugyan teljesítettük, bejutottunk a legjobb négy közé, utána viszont sajnos mindkét meccsünket elveszítettük. Borzasztóan használtuk ki az emberelőnyös helyzeteinket, és ennek köszönhetően nem sikerült nyerni sem az elődöntőben, sem a bronzmérkőzésen. De büszke vagyok a csapatra, megtiszteltetés volt velük játszani. Egy korszaknak vége, de kezdődik egy másik, egy új. Ebben a mezőnyben úgy gondolom, nem rossz eredmény a negyedik hely, hiszen nyolc csapatból bárki megnyerhette volna a világbajnokságot. Sajnos, mi pont az utolsó két mérkőzésen követtünk el olyan hibákat, amik miatt nem tudtunk érmet szerezni. A tavalyi Eb-fiaskó után bebizonyítottuk, hogy jó csapat vagyunk, és ott a helyünk a legjobb négy között. Büszke vagyok a csapatra, köszönöm az együtt töltött éveket” – összegzett a válogatott és a VasasPlaket balkezese.