Az Európa Liga-selejtező visszavágóján a Beitar Jeruzsálem néhány perc után nem hagyott kétséget afelől, hogy melyik csapat örülhet majd a végén a továbbjutásnak.
Vasas – Beitar Jeruzsálem (izraeli) 0-3 (0-1)
Szusza Ferenc stadion, 4500 néző.
Vezette: Fabio Verissimo (portugál)
Vasas: Nagy G. – Burmeister, Vaskó, Risztevszki – Kleisz, Vida, Murka (Szivacski, 68.), Hangya – Kulcsár, Pavlov, Remili (Ádám M., 72.).
Vezetőedző: Michael Oenning
Beitar: Klaiman – Conte, Kachila, Mori,Heister – Claudemir, Keltjens, Sabo – Vered (Varenne, 82.), Shechter (Benayun, 74.), Ezra (Minatto Paulino, 62.).
Vezetőedző: Sharon Mimer
Gólszerző: Ezra 2 (10., 61.), Varenne (91.)
Sárga lap: Burmeister (17.), Vaskó (73.), ill.: Vered (31.), Heister (43.), Klaiman (50.), Mori (53.)
Egygólos hátrány, három idegenben szerzett találat... Ezek voltak a tények, és még az első összecsapás alakulásának ismeretében sem tűnt lehetetlen vállalkozásnak a továbbjutás kiharcolása.
fotó: Vasas Attila
Az elszántság nem is hiányzott...
Mohamed Remili szabadrúgásból már a negyedik percben nyerő pozícióba hozhatta volna magát és társait, ám a nem túl erős, viszont pontos lövés a kapufáról, majd az izraeli kapus lábáról kifelé pattant. A kifejezetten szépszámú közönség bizakodva hördült fel.
Négy perccel később pedig már zengett a Megyeri úti aréna...
Ellenfelünk büntetőhöz jutott, ám a Nagy Gergely remek mozdulattal kiütötte a labdát a bal sarokból. Az eufória sajnos nem sokáig tartott, visszaköszönt a kinti mérkőzés. A nyerő szituáció pillanatok alatt a visszájára fordult. Az élesen belőtt szöglettel nem tudtak mit kezdeni védőink, Ezra annál inkább, és máris kettő volt a hátrány.
Össze persze nem omlottunk, de az a bizonyos átütőerő jelentősen csökkent, próbálkozásainkat magabiztosan folytották el az ellenfél védői, gyors támadóik pedig rendre a kapunk elé értek. Szerencsére a pontosság és az átgondoltság nem csak a mi játékunkból hiányzott.
A pihenő és a térfélcsere sem hozott lényeges változást az összképben. Játékosainkon továbbra is látszódott, hogy mindent megtesznek a hátrány csökkentéséért, eltüntetéséért, de ezen az estén az akarat kevésnek bizonyult. A Beitar ugyan nem sokat mutatott abból, hogy miért voltak előztesen ők a párharc esélyesei, de extra teljesítmény nélkül is magabiztosan őrizték a továbbjutásukat jelentő eredményt.
Sőt – ahogy ilyent már számtalanszor láthattunk – növelték az előnyüket, a végén pedig fölényessé tették a győzelmet. Örülni ennek senki sem örült, ám a lefújás pillantában mégis vastapssal köszönte meg a publikum futballistáinknak az élményt, hogy tizenhét esztendő után újra nemzetközi tétmérkőzésen szoríthatott csapatáért – ahogy ez ezúttal is kiderült – a szépszámú a Vasas-család.