Megnyerte az U12-es bajnokságot a Vasas SC csapata, miután a zárótornán a hétvégén nem talált legyőzőre. A bajnokság lebonyolítása szerint az alapszakaszban nem számolják az eredményeket hivatalosan (a csapatok persze igen), a helyezések a végső tornán dőlnek el. Ezt a viadalt a hétvégén a Jégpalotában rendezte meg a Magyar Jégkorong Szövetség.

Négy csoportban küzdöttek a csapatok, a Vasas az UTE csapatával 1-1-et játszott, a Debrecent 1-0-ra legyőzte, így jutott a felsőházba, ahol mindenki játszott mindenkivel, így alakult ki a végeredmény. A mieink minden mérkőzésüket megnyerték, így lettek bajnokok.

„Kétségtelen, hogy az egész év alatt nagyszerűen szerepeltünk, egy bizonyos szint felett, így az első három hely valamelyikét reálisnak tartottam a torna előtt” – fogalmazott Hoffmann Attila vezetőedző. „A romániai túrát leszámítva, ahová a csapat nagy része nem utazott el, lényegében kétszer szenvedtünk vereséget a szezonban, a Volántól, a többi mérkőzést megnyertük, így ez bizakodásra adott okot. Fontos tényező volt, ahogy azok, akik az U14-es bajnokságba feljátszottak és ott ragadtak, most a zárótornán megkapták a lehetőséget a részvételre. Így nemcsak mi, hanem a többi csapat egy része is erősödött. Egy zárótorna, egy független esemény mindig más hangulattal bír, ahol az adott napi forma dönt, így van ez a felnőtt mezőnyben is. Éppen ezért lehetünk büszkék a gyerekekre, mert összeszedettek voltak, és hajtottak, küzdöttek egymásért. Minden egyes játékos csúszott-mászott, a két kapus is remekelt, így mondhatjuk, hogy győzött az igazság.”

A sikerért meg kell dolgozni, a Vasas SC gyerekei pedig így tettek a hétvégén (és egész évben), pedig a legerősebb csoportba kerültek az első napon. (Fontos körülmény, hogy a tornán nem játszhatott az egész évben remeklő, de a hétvége előtt megsérülő Szöllősi Csaba és Metzler Regina, ők így is részesei ennek a bajnoki címnek.)

„Az Újpest erős csapat, jó játékerőt képvisel, a Debrecen pedig a szezon második felére nagyon feljött. Azt hiszem, az ellenük vívott meccs volt a fordulópont, nagyon kiélezett csata volt, előtte izgultak is a gyerekek. Jóval több volt a kapuralövésünk, mint az ellenfélnek, így az 1-0-s siker igazságos volt Nem történt volna tragédia, ha másként alakul, de megint csak azt mondom, a sors igazságtalansága lett volna, ha nem jutunk tovább, és hát, a jó csapatnak van szerencséje, szokták mondani” – mondta a szakember.

Ebben az évben előkészítő csapatunk kerete lényegében kizárólag 2005-ös születésű, második éves játékosból állt, egy 2004-es születésű kislány és egy 2006-os születésű fiú alkotta a csapatot.

„A 2005-ös gyerekekkel és ezzel a kerettel lényegében négy éve dolgozunk együtt Jókai-Szilágyi Gábor kollégámmal. Ez egy hosszú, kőkemény munka, aminek most a bajnoki aranyérem egy nagyszerű visszajelzése. Egy mérföldkőhöz érkeztek ezek a gyerekek, akik nagyon messziről indultak. Többeknek közülük mondhattuk volna évekkel ezelőtt, hogy válasszanak másik sportágat, most viszont mégis itt vannak, aranyéremmel a nyakukban. Senkit sem engedtünk el, mindenkivel foglalkoztunk, mára pedig az ország legjobb U12-es játékosai ők, már papírunk is van róla. Összeért a csapat, a szülők is megértették, hogy el kell fogadni azokat a módszereket, irányokat, amiket megfogalmaztunk. Érdemes dolgozni, érdemes a hokival magasabb szinten is foglalkozni, ez a mostani eredmény kiváló visszajelzés és motiváció a folytatásra” – tette hozzá Hoffman Attila.

Kiemelte, különös erőssége volt a csapatnak, hogy nem három-négy erős, gólerős játékos formájára épült a játék, ehelyett az egész szezonban mindenkiben benne volt a gól. A sorok jól összeálltak, ami hosszú folyamat eredménye volt.

„Egy aranyérem megszerzése, egy bajnoki cím sosem szokványos, bármilyen korosztályról is van szó, és bármilyen sportágról. Sok minden kell hozzá, egy összetett rendszer és munka eredménye. Ezért is lehetünk büszkék. Megmondom, őszintén, amikor visszavonultam játékosként öt évvel ezelőtt, nem gondoltam volna, hogy edzőként ugyanolyan érzés átélni egy sikert, mint aktív játékosként. Most nyugodtan mondhatom, hogy ugyanolyan, és ezért óriási köszönet jár a gyerekeknek. Mi edzők megélhettük ezt az élményt velük a kispadon, kivételes érzés. Azt is hozzá kell tennem, hogy bár az A csapatunk lett aranyérmes, a B és a C csapatunkban játszó gyerekeké is ez a siker, hiszen ők is részesei annak a rendszernek, ami a Vasasban működik. Nekik is jár a köszönet. Mint ahogyan Jókai-Szilágyi Gábornak is, edzőkollégám munkája nélkül nem tartanának itt a gyerekek. Úgy érzem, jól kiegészítjük egymást, az ő habitusa és mentalitás fontos összetevője volt a munkának” – köszönte meg Hoffmann Attila a szezont kollégájának.

A zárótorna eredményei:

Vasas SC-UTE 1-1 (1-1, 0-0, 0-0)
Vasas SC-Debreceni HK 1-0 (0-0, 0-0, 1-0)
Vasas SC-Csíkszereda 3-0 (1-0, 2-0, 0-0)
Vasas SC-Dunaújvárosi Acélbikák 9-0 (2-0, 5-0, 2-0)
ifj. Ocskay Gábor Akadémia-Vasas SC 1-2 (0-2, 0-0, 1-0)
Vasas SC-DVTK Jegesmedvék 5-3 (0-1, 5-0, 0-2)

A bajnokcsapat tagjai:

Bogáti Bianka, Bogáti Balázs, Bukor Petra, Bejó András, Balis Marcell, Hajas Bálint, Halóka Gábor, Hiezl Balázs, Horváth Dániel, Kónya Máté, Metzler Regina, Paska Levente, Rósa Levente, Szemerei Péter, Szűcs Tamas, Szöllősi Csaba, Surányi Ádám,  Tóth Zsombor, Tóth Páldi Ákos, Varga Milán, Zámbor Ákos