U20-as bajnokság, döntő, 6. mérkőzés:

MAC Budapest – Vasas-Continental 4-0 (1-0, 1-0, 2-0)
Gólszerzők: Kőrösi (15.), Lakatos (22.), Szigeti (44.), Bödök (60.)

Az egyik fél negyedik győzelméig tartó párharc végeredménye: 4-2, a MAC Budapest javára.

„Great job, man!” – így gratulált Székely-Mádai Lászlónak, a Vasas-Continental vezetőedzőjének Glen Williamson, a Magyar Jégkorong Szövetség utánpótlás-válogatottakért felelős szakmai vezetője az éremátadás után, a Kisstadion folyosóján.

El is beszélgetett egy kicsit a mesterrel a kanadai szakember, aki dicsérte a mieinket, a Vasas csapatának egész éves teljesítményét. Jó érzés ezt fogadni, ahogyan a vezetőedzőnk is később elmondta, csak hát most egy kicsit még fájó, hogy az egész éves munka „csak” egy ezüstéremben testesült meg.

Merthogy véget ért a döntő párharca, a hatodik mérkőzésen ismét a MAC győzött, így pedig 4-2-vel hozta a döntőt, a kék-fehérek játékosainak nyakába akasztották szombaton este az aranyérmet. Ezúttal mindenképpen jobb volt a MAC, ha más nem azért, mert gólokat lőtt, ellentétben a Vasassal.

                                                                 fotó: Vasas Attila

Lendületesebben is kezdte a meccset a hazai csapat, de az első rohamokat még átvészelte csapatunk, amely nem nagyon tudott támadásokat vezetni, nehezen is szabadult ki a harmadából eleinte. Aztán góllá érett a MAC igyekezete, míg a Vasas játékosainak döntései „nem ültek”.

Pedig sokáig jól ment a Kisstadionban a mieinknek. Az alapszakaszban 5-2-re nyert itt a Vasas-Continental, majd a döntő második mérkőzésén 7-1-re. Sőt, a negyedik találkozón, amikor összesítésben már 2-1 volt a Vasasnak, másfél perccel a vége előtt még 3-2-re vezetett. Akkor azonban kapott egy gólt, egyenlített a MAC, és jöhetett a hosszabbítás (ahol a hazaiak örülhettek) – talán ez volt a döntő párharcának fordulópontja.

Az akkor bekapott gól után valahogy az ellenfél került lelki fölénybe, lendületbe, a mieink pedig egy kicsit veszítettek az önbizalmukból, de legalábbis kicsit görcsösebbé váltak.

Ennek volt következménye az ötödik mérkőzés forgatókönyve is, hiszen a Jégpalotában győzött 4-1-re az ellenfél. A lépéselőnyt végül szombaton aranyéremre váltotta az alapszakaszban második helyen záró MAC Budapest.

Székely-Mádai László vezetőedző az eredmény ellenére büszke a fiúkra: „Most van az, amikor nehéz mit mondani. Nagyon szomorúak vagyunk. Sajnálom, hogy a döntő második felében nem tudtunk olyan erőket mozgósítani, amivel ezt a párharcot meg tudtuk volna nyerni. A MAC nagyon jól játszott, erőszakosabbak, gyorsabbak voltak a játékosaik, sok erőt vittek fel a pályára. Próbáltuk a saját játékunkat játszani, ami működött is egy bizonyos szakaszban, még talán ebből a meccsből is kijöhetett volna egy egészen más eredmény. Kár, hogy úgy ért véget a párharc, hogy most nem lőttünk gólt. Remélem, hogy a következő napok megszépítik ezt az érmet, és úgy fogunk visszatekinteni erre a szezonra, mint egy jó szezonra. Szerintem, ha a szeptembertől kezdődött időszakra visszatekintünk, joggal lehetünk büszkék a szezonra. Remélem, hogy a fiúk legalább annyira büszkék az évre, mint amennyire én vagyok rájuk büszke. Mindamellett gratulálok a MAC csapatának a bajnoki címhez.”

Pápa Márton a döntőre csatlakozott a csapathoz, hiszen a szezont a MOL Ligában töltötte, Újpesten: „Nagyon örültem, hogy a MOL Liga után megkaptam a Vasastól ezt a lehetőséget, nagyon szerettem volna jönni korábban is, de erre nem volt lehetőség. Jól esett, hogy felkértek arra, hogy a döntőben segítsem a csapatot. A juniorbajnokságban teljesen más a játék, mint a MOL Ligában, ahol rengeteg az ütközés, itt még azért lehet technikás hokit játszani valamennyire. Sajnos, a döntő negyedik meccsén nem sikerült talpra állnunk, azt gondolom, az volt a párharc egyik fontos momentuma, amikor ott hosszabbításban nyerni tudott az ellenfél. Nehéz szavakat találni most, szomorúak vagyunk, de ez egy nagyon jó csapat, egy nagyon jó társaság, amelyik tényleg büszke lehet magára.”

Kováts Máté a döntő vége után előretekintett: „Nagyon büszke vagyok a csapatra, mert nagyon jó meccseket játszottunk a szezonban, és jó ellenfél voltunk a döntőben is. Nem hokizott le bennünket a MAC egy alkalommal sem. A rutin náluk volt ebben a párharcban, idősebb játékosok alkotják a csapatukat. Nálunk talán hiányzott a tapasztalat itt a döntőben. A bajnokságnak vége, de igazából semminek sincs vége, menni kell tovább, minden előttünk áll. Remélem, együtt tudunk maradni, szerintem ezzel a többiek is így vannak. Előttünk áll még pár bajnokság, amikor meg tudjuk mutatni, mire vagyunk képesek.”