1. Benkő Gábor, a Lokál főszerkesztő-helyettese
Emlékszem, néhány éve – már elnézést - mennyit görcsölt, piszmogott, jajveszékelt, amikor a Vasas labdarúgócsapata léte forgott kockán. Azóta minden csodálatos: klubelnökként miként éli meg, hogy most már nem szenved, hanem érdemi munkát végezhet a labdarúgó kft. vezetése? Édesapám mindig azt mondta, hogy labdarúgás nélkül nem ugyanaz egy egyesület. Ezzel együtt, a foci egy teljesen külön világ, egy olyan speciálisan kényes terület, amelynek az operatív részében soha nem éreztem jól magam. Hozzáteszem, a legkilátástalanabb helyzetben kellett harcolnom, források és alternatívák nélkül. Ha azt nem vészeljük át, akkor most nem élhetnénk át a kedvezőbb helyzetet sem. A jelenben az egész magyar labdarúgásban több a pénz, Jámbor János főfinanszírozó is felkarolta a csapatot, és az anyaegyesület is stabilabb anyagi helyzetben van.

2. Buzgó József, a Nemzeti Sport főszerkesztője
Nekem olybá tűnt, hogy a klub túlzottan könnyen mondott le Hosszú Katinkáról. Úgy gondoltam, minden követ megmozgatnak azért, hogy Katinka a Vasas-család tagja maradjon. Nem volt erre semmi esély?
Tárgyaltunk Katinka menedzsmentjével a végső döntésük előtt, tehát a Vasas részéről megvolt a szándék a közös folytatásra. Ők végül másképp döntöttek, de ezt teljes mértékben meg tudom érteni. Katinka az egyetlen olyan sportoló manapság Magyarországon, aki számára járható út lehet a saját egyesület alapítása és az egyéni márka továbbépítése.

3. Ch. Gáll András, a Magyar Idők sportrovatának munkatársa
Péntekig mind az öt riói magyar aranyérem Vasas-versenyző nevéhez fűződött. Meglepte-e bármelyikük győzelme Hosszú Katinka, Szász Emese és Szilágyi Áron közül, s ha igen, miért?
Katinka a magyar csapat legnagyobb favoritja volt, tőle az egész ország érmeket várt, persze a fantasztikus három arannyal és egy ezüsttel túlszárnyalta a várakozásokat. Emese az utóbbi években folyamatosan a világ elitjéhez tartozott, összetett világkupát nyert, tehát nála is megvolt az esély. Megérdemelte, hogy pont most teljesült az álma. Áront pedig címvédőként az a hihetetlen profizmus és intelligencia tette esélyessé, amivel egy ilyen nehéz mentális szituációt is le tud reagálni. Összességében tehát egyikük győzelme sem olyan komoly meglepetés, de hogy egyszerre sikerült nekik, ahhoz már a csillagok szerencsés állása is kellett.

4. Csurka Gergely, sportújságíró
Mit gondol, eléggé kiaknázták a klub számára azokat a marketing lehetőségeket, ameddig Hosszú Katinka a Vasas sportolója volt?  
Mikor Katinkát a számára nem túl sikeres Londoni olimpia után felkaroltuk – ami utólag nagyon jó döntésnek bizonyult - kicsit szorosabb együttműködést terveztünk, de a közös munka során beláttuk, hogy mindkét fél számára az a megnyugtató, ha nemcsak szakmailag, hanem az egyéb területeken is szabad kezet kapnak, és a saját elképzelésük szerint dolgoznak. Miután mindez nyugvópontra került, nagyon korrekt módon, világos feltételek mellett tudtunk együtt dolgozni. Az elmúlt évek és a riói olimpia eredményei önmagukért beszélnek, mindkét fél egyértelműen profitált ebből az együttműködésből.

5. Deák Horváth Péter, szerkesztő-riporter
Volt-e valamilyen elvi változás a korábbiakhoz képest, már ami a labdarúgócsapat keretének kialakítását illeti? Hiszen tavaly épp hogy bennmaradtak az NB I-ben, most pedig – kis túlzással – szárnyal a csapat. Hogy a csudába lehet ez?  
Ebben a kérdésben is nagyon egyértelmű a helyzet. A Vasas SC anyaegyesületként biztosítja a labdarúgás számára a létesítményeket, menedzseli azok fejlesztését, valamint támogatja az első csapatot egy megállapodott összeggel.  Minden egyéb feladat és kötelezettség teljes mértékben Jámbor János főfinanszírozó és Vancsa Miklós ügyvezető hatásköre. Ebbe beletartozik a játékoskeret kialakítása is. Az egész Vasas család hálás lehet a szerepvállalásukért és munkájukért, amelynek köszönhetően a tizenkét csapatos elit szereplői lehetünk, sőt, a hétvégi Fradi elleni győzelmünkkel jelenleg a tabella élén állunk.

6. Gergely Gábor, sportújságíró
Most, hogy az olimpia után Hosszú Katinka eligazol, pontosabban saját klubot alapít, a Vasasban megszűnik az úszószakosztály?
London óta a korábbiaknál is hangsúlyosabban olimpiai ciklusokban gondolkodunk az egyéni sportágainkat illetően. Az úszás kapcsán az elmúlt négy évben sok tapasztalatot gyűjtöttünk. Idő kell ahhoz, hogy mi is visszarázódjunk a közegbe és a sportág is megszokja, hogy újra van Vasas.  Követtünk el hibákat, de az úgynevezett próbaidőn túl vagyunk. Levonva az összes következtetést, úgy döntöttünk, hogy a folytatásban egy olyan szakmai partnerre támaszkodnánk, akivel összefogva sikeressé tudjuk tenni a Vasas úszó szakosztályát. A tavalyi év végén együttműködést kötöttünk a Testnevelési Egyetemmel, ezen belül többek között a Dr. Sós Csaba által vezetett úszóműhellyel. Ha minden egyeztetés sikeresen zárul, akkor a következő négy év úszás tekintetében a Vasas SC és a TFSE szoros szakmai együttműködéséről fog szólni.

7. Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője
Néhány éve egy beszélgetésben gyalázatosnak tartotta azt, ami úgy általában a magyar klubfutballban van, és szinte menekült a viszonyok elől. Most mi ugyanerről a véleménye?
Maradjunk annyiban, hogy én továbbra is mint szurkoló, mint Vasas-függő vagyok jelen a labdarúgásban. Az operatív irányítást nálam sokkal kompetensebb személyek végzik.

8. Lakat T. Károly, a Sport Plusz főmunkatársa
Miközben gondolom, hogy dagad a melle az elégedettségtől, a futballcsapat váratlanul remek NB I-es szereplése okán (függetlenül a hétvégi, Ferencváros elleni, igazi nagy megmérettetéstől…), elnökként a riói „játékosaira” is méltán büszke lehet. Ennek ellenére roppant sajátságos és egyben tipikusan magyaros helyzet is, hogy az olimpiai aranyérmesek jószerivel csak adminisztratíve kötődnek a klubhoz, hiszen róluk az embereknek a legritkább esetben jut eszükbe, hogy a Vasas sportolói. Miként lehetne feloldani ezt a kettőséget ön szerint?  
Ha nagyon leegyszerűsítjük, Katinka kapcsán talán ránk lehet sütni, hogy adminisztratíve van csak nálunk, de azt ne felejtsük el, hogy London után nem nagyon kapkodtak érte, és akkor a Vasas által biztosított feltételek neki is sokat segítettek. Miután elkezdett kimagasló eredményeket elérni, elsősorban az ő döntése okán vált ez a kapcsolat adminisztratívabbá. Emese két olimpiai ciklus óta van nálunk, még ha nem is saját nevelésű sportoló, de nála már biztos, hogy nem lehet azt mondani, hogy csak papíron kötődik hozzánk. Szilágyi Áron pedig gyermekkora óta nálunk nevelkedik. Különben, ha csak ő egyedül lett volna aranyérmes, már akkor is teljes mértékben megfeleltünk volna klubon belül az élsporttal kapcsolatos feladatunknak. Tudom, hogy a mai világban az aranyak, a kirakat az elsődleges, de ennél sokkal több lábból áll a működésünk.

9. Riskó Géza, televíziós sportújságíró
Amikor a Vasasban teniszezett, már akkor elkötelezte magát végleg a klubbal? Milyen ma sportolónak lenni a Vasasban? Miért igazolnak önökhöz világsztárok? Annak idején Kádár János, most Orbán Viktor… Mennyire van jelen a politika a klub életében?
Engem a sportág legfiatalabb országos bajnokaként a magyar tenisz egyik legnagyobb legendája, Körmöczy Zsuzsa csábított át a Vasashoz 1987-ben, azóta kötődöm direktben az egyesülethez, de a családban a kétszeres olimpiai bajnok édesapám a non plus ultra Vasas-kötődés és eredményesség tekintetében.
Napjainkban már természetes, hogy egy élsportoló a klubválasztásakor elsősorban az egzisztenciájára gondol, de van egy olyan része is ennek, amit Szilágyi Áron nyilatkozott a mostani aranya után, hogy milyen jó érzés neki a Vasas családjához tartozni. Úgy gondolom, ha ezek az egzisztenciális és érzelmi tényezők párosulnak, akkor igazán kerek a történet, de el kell fogadni, hogy manapság ez egyre ritkábban fordul elő.
Az idősebb sportolókkal beszélgetve a politika a történelem során mindig hatással volt a meghatározó sportklubok működésére. Nem is csodálom, hiszen egy ekkora piacon képtelenség üzleti alapokra helyezni az élsportot, így szerintem, ha sikeres magyar sportot akarunk, akkor a mindenkori Kormánynak kiemelt ágazatként kell rá tekintenie. És milyen jó érzés, ha ez megtörténik, gondoljunk csak a mostani olimpiai sikerekre, vagy a júniusi labdarúgó Európa-bajnokságra, amelyek után hovatartozástól függetlenül tudott mindenki örülni a magyar sikereknek.

10. Szöllősi György, a FourFourTwo főszerkesztője
Vasas-elnökként mit tekint eddigi legnagyobb sikerének?
Azt, hogy egy szoros összefogáson keresztül elértük, hogy a Vasas-szimpatizánsok egyéni identitásuktól függetlenül büszkén vállalják a klubhoz való kötődésüket. Véleményem szerint ez, és a mögöttünk lévő teljesítmény eredményezte, hogy ugyan egyedüli jelöltként, de titkos szavazás mellett is egyhangúlag választottak meg újabb öt évre a klub elnökének.

11. Zombori Sándor, a Sport TV szakkommentátora
Mészöly Kálmán betegsége miatt nem vehette át személyesen a 75. születésnapja alkalmából készített mezt. Lát-e még esélyt arra, hogy az egyik legnagyobb klublegenda tevékeny részt vállaljon a Vasas életében?
Kálmánnal többször is beszéltem azon a héten telefonon, nagyon szeretett volna kint lenni, de a végén abban maradtunk, hogy Géza fia veszi át tőlünk a jelképes ajándékot. A tizennégy elnöki évem során akadt, amiben máshogy gondolkodtunk, de közben mindig tisztelettel voltunk egymás iránt. Mészöly Kálmán a klub történelmének egyik legnagyobb alakja, mindig mindent meg fogok tenni, hogy jó érzéssel legyen irántunk, hiszen neki is köszönhető nagyban a Vasas hírneve. Úgy vélem, 75 évesen neki már nem feladata operatív szerepet vállalni a klub életében, sokkal fontosabb, hogy a Vasas család tagjaként gyakran ott legyen velünk és megbecsülve érezze magát.

Az összeállítást készítette: Vámos Tamás