Szombat este tizenegy után erős déja vu-érzés kerített hatalmába minket, hiszen négy évvel ezelőtt egy vasasos vívó, Szilágyi Áron szerezte a magyar küldöttség első aranyát Londonban, most pedig Rióban megismételődött a csoda. Szász Emese szenzációs vívással, a sírból, de legalábbis négytusos hátrányból hozta vissza az olasz Rosella Fiamingo elleni döntőt és olimpiai bajnok lett.

Mindenekelőtt érdemes megnézni az Emesével készült olimpiai portréfilmet, amelyben nagyon optimistán nyilatkozott az előtte álló megmérettetésről.

Nehéz szavakat találni az eseményekre, ezért vegyük sorba a tényeket: Szász Emese a világbajnok észt Beljajeva ellen kezdte az olimpiát, és a kezdeti megingás után nem kegyelmezett, 15-11-el jutott be a legjobb 16 közé.

Közben szép lassan potyogtak ki a nagy nevek, Emesének pedig a koreai Kang jutott, az újabb 15-11 pedig már negyeddöntőt ért.

A japán Sato ellen már kezdtük sejteni, hogy itt nagy dolgok történhetnek, hiszen klubunk versenyzője hengerelt, 15-4-el került az elődöntőbe.

A francia Rembi ellen eleinte érződött a tét nagysága, nem is vívtak tizenötig a versenyzők, de ezt cseppet sem bántuk, hiszen egy apró megingás után (7-6), végül 10-6-ra nyert Emese a kétségbeesetten előrejövő ellenfelével szemben.

És akkor, nagy levegő, olimpiai bajnoki döntő!

A túloldalon a kétszeres világbajnok olasz Fiamingo. Az eddigiektől eltérően ezúttal az ellenfél vette hamar kezébe az irányítást, 7-11-nél pedig kezdtünk elszomorodni… No, de akkor, olyan jött, ami átírta a sokak által emlegetett magyar balsorsot, hiszen Emese szisztematikus építkezéssel egyenlített, majd fordított, végül pedig egy együttes találattal megkoronázta pályafutását.

15-13-al Szász Emese olimpiai bajnok lett!

Jöttek a könnyek a páston, a pást mellett Kulcsár Győző mesternél, a lelátón, és a legtöbb tévékészülék előtt is!

Egyelőre feldolgozzuk a csodát, a többi pedig később!

Szép volt, Emese! Hajrá, magyarok! Hajrá, Vasas!