Jenkei Dániel, 2015.09.30. | Röplabda

Két vereség után Azerbajdzsán legyőzésével bejutott a belgiumi Európa-bajnokság legjobb tizenkét csapata közé a magyar női röplabda-válogatott. A bravúr elérésében fontos szerepe volt a vasasos Vacsi Evelinnek, akivel a szünnapon beszélgettünk.

Szépen keretbe foglaltad az azeriek elleni meccset: a sikeres nyitásaiddal kezdődött, majd ugyanúgy végződött…
- Nagyon örültem, hogy végre kezdőként kaptam lehetőséget, érdekes meccs volt, mert a szövetségi kapitány folyamatosan cserélgetett minket Széles Petrával. Szerintem elsősorban a megérzéseire hagyatkozott és néha rögtönzött is, mindenesetre a végén már mi is alig tudtuk követni, hogy mikor hova kell mennünk. Amikor két pontra voltunk a győzelemtől, és odaálltam nyitni, nagyon szerettem volna egy ászt, mindenképpen be akartam fejezni a meccset, és hát ez végül sikerült…

Egyszerű játék ez…
- Ha így vesszük, tulajdonképpen tényleg!

Tudtatok aludni a meccs után?
- Még megnéztük a belga-török meccset a csarnokban, aztán visszamentünk a szállodába. Bulizásról nem volt szó, - mindenki elment lefeküdni, én speciel nagyon jól aludtam.

Pedig Jan De Brandt belga sörökről beszélt a meccs után…
- Lehet, hogy a stáb lazított egy kicsit még aznap este, de azt mi nem láttuk, mert nem egy szinten lakunk velük.

Mekkora bravúr szerinted ez a győzelem?
- Nagy dolog, és nagyon boldogok vagyunk, de ez egy tudatosan felépített terv volt számunkra, a csoport kisorsolása óta pontosan tudtuk, hogy az első két meccsen a belgák és a törökök ellen nem lesz sok sanszunk, az azerieket viszont el lehet kapni. Tulajdonképpen ezért dolgoztunk a felkészülés első napja óta, és hát bejött a terv… Jöhet a ráadás a németek ellen!

Mit érdemes róluk tudni?
- Például azt, hogy ezüstérmesek lettek az előző Eb-n, ami szerintem önmagáért beszél… Kedd este videózással zártuk a napot, addig nem sok információnk volt róluk, most már tudjuk, hogy mezőnyben nagyon jók, egyedül talán a nyitásfogadás lehet az a játékelem, amiben kicsit zavarba hozhatóak.

A tévéből is látszik, hogy hatalmas show-t csinálnak a belgák. Hogy tetszik a körítés?
- Ez érdekes, mert az első meccs előtt teljesen meglepett és kicsit frusztrált is az a nagy felhajtás, amit például a csapatok bemutatása köré kerítettek.  Azóta persze megszoktam, és hatalmas élmény, hogy ilyen körülmények között röplabdázhatunk. Egyébként ez nekem szakmailag is érdekes, mert az egyetemen sokat foglalkoztam a röplabda eladhatóságával… Itt aztán lehet tanulni!

Ha már hangulat, a magyar szurkolók is szenzációsak, élükön a vasasos különítménnyel…
- Tényleg fantasztikus hangulatot teremtenek, sajnálom, hogy a németek ellen már nem lehetnek ott velünk, mert haza kellett repülniük. Egyébként is rengeteg szeretetet kapunk, nemcsak itt a helyszínen, hanem az otthoniaktól is.

Muszáj érintenem a témát, hiszen Jan De Brandt bátyjának tragikus halála nyilvánvalóan alapjaiban változtatta meg a hangulatot…
- Megdöbbentő volt, este még velünk vacsorázott, reggel pedig kaptuk a hírt, hogy mi történt. Teljesen megrázott mindenkit, Jan érthetően nagyon rosszul viselte, de a meccsen már nem volt nyoma, profin megoldotta ezt a borzasztó nehéz szituációt. Ugyanez igaz a vasasos csapattársamra, Lévai Vivienre is, aki hasonló tragédiát hagyott a háta mögött, de amikor az azeriek ellen fontos pillanatban be kellett szállnia, nagyon jól játszott és abszolút élt a lehetőséggel. Ettől is erős ez a csapat…

Jutalomjáték lesz a németek elleni mai meccs?
- Egy ajándék, ami egyben lehetőség is…

Jenkei Dániel    
(fotók: cev.lu)   


Hirdetések