Talán volt olyan Vasas-szurkoló, aki szerda este irigykedve nézett körül a felújított, kicsinosított Bozsik-stadionban.
Kupaelődöntőt játszottak Kispesten, méghozzá a magyar normákhoz képest kifogástalan körülmények között. A Honvéd stadion lelátóján új, kényelmes műanyag székek vannak, a sporttelepen mindenhol tisztaság, a főlelátót mindha kicserélték volna, itt-ott-amott büfék finom falatokkal, az ember úgy érzi magát, mintha igazi futball stadionban lenne.
Pedig néhány hónapja még épp a Bozsik-stadion volt a negatív példa a fűvel, gazzal benőtt tribünökkel, a Murroroá korallzátonyra emlékeztető gyepszőnyeggel. Aztán jött egy pénzt, s energiát nem sajnáló befektető, s lám, máris visszatértek a drukkerek, és hétről-hétre több ezren buzdítják a kispestieket. Ezzel szembesülhettek szerda este a Vasas hívek, jól lehet, már volt a többszáz angyalföldi között olyan is, aki mondta a többieknek: "nem kell irigykedni, hamarosan felépül a vadonatúj Illovszky-stadion..."
Beszédtéma ez már régóta. Van aki hisz benne, s persze olyan is akad, aki legyint, és halkan hozzáteszi, soha nem lesz itt változás.
Pedig a klubvezetés igyekszik rendszeresen tájékoztatást adni a nagy angyalföldi hadműveletről.
Hogyan is kezdődött? A Vasast üzemeltető kft. pályázatot írt a Budapest, XIII. kerület, Fáy utca 58. szám alatt található, a Béke utcával párhuzamosan kialakított 33.945 négyzetméter nagyságú ingatlan földhasználati jogának értékesítésére. Történt mindez idén januárban. Az ajánlat benyújtásának határideje március 12. volt. A pályázat nem titkolt célja az volt, hogy a hasznosításból befolyt összegből az állam tulajdonában és a Vasas SC használatában lévő fennmaradó, mintegy 90.000 négyzetméter nagyságú Fáy utcai sportingatlant az egyesület korszerűsítse.
De menjünk vissza még régebbre: A Vasas SC 2004. december 1-jén vette át sportingatlanjainak vagyonkezelői jogát. Több mint két esztendő kellett ahhoz, hogy az ingatlan jogi rendezése és előkészítése lehetővé tegye a pályázat kiírását. Az átmeneti időszak alatt az egyesület vezetése jelentős többletköltségeket vállalt magára a létesítmények teljes körű fenntartása kapcsán.
A szurkolóknak pontosan tudni kell ez a mondat mit jelent: napi harcokat a megélhetésért, a túlélésért.
S aztán eljött március 12-e, s azon a napon 14 órakor lezárult a pályázatok beadásának határideje. A pályázati bizottság közjegyző és az ajánlattevők többségének jelenlétében felbontotta az okmányokat. Az eseményen Arató György főépítész személyében a XIII. kerületi önkormányzat is képviseltette magát. A megvizsgált ajánlatok után kiderült, hogy négy pályázati anyag érkezett. Az ajánlattevőket 15 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra kötelezték.
S így érkeztünk el a finishez. Miután egy pályázó visszalépett, maradtak hárman, és Markovits László, a pályázati bizottság ülését követően csak annyit mondott, hogy a dolgok a várakozásnak megfelelően alakulnak és bizony nagyon bizakodva várja a folytatást.
A hármas befutónál tartunk most. A magyar sport történetében úttörőszerep vár az angyalföldi klubra, hiszen először lépett önálló ösvényre egy klub, s próbált meg a saját lábán, tőke bevonásával fejlődni, élni, sőt újjáépíteni.
A szerdán Kispesten járt Vasas drukkerek tehát nem csak a 0–0-ás döntetlent követő továbbjutási esélyben bízhatnak. Hamarosan eljöhet az idő, amikor majd őket irigylik a rivális drukkerek.