Vangelis elképesztő munkát végzett a Vasas Akadémián – tért ki értékelésében elődje tevékenységére Stephen Arigbabu, felnőtt férfi csapatunk vezetőedzője. – Olyan mentalitást hozott Pasarétre, amelyet együttesünk a távozását követően is megtartott, az újonnan érkezett játékosoknak pedig átadott. A másodedzője voltam, így nagyon szoros kapcsolatot ápoltunk, rendkívül jól dolgoztunk együtt. Ez utóbbiban annak is nagy szerepe volt, hogy korábban hét éven át Görögországban is játszottam, a kosárlabdázásról kialakított felfogásunk tehát szinte teljesen megegyezett. S bár személyesen csak a szezon elején volt velünk, mégis óriási szerepe van a bronzéremben, hiszen a csapat elmúlt két évben mutatott fejlődésének ő volt a kovácsa. Nagyon hálásak vagyunk a pasaréti munkájáért, soha, senki sem fogja elfelejteni azt, amit az akadémiáért tett.

Hogyan értékeli összességében a szombaton lezárult bajnoki szezont?

Egyértelműen pozitívan, szerintem nagyon jól sikerült ez az idényünk. Először is az eredmény miatt, hiszen két olyan kiemelkedő csapat, mint az NKA Pécs, valamint a PVSK-VEIOLA mögött harmadiknak lenni, kifejezetten jó teljesítmény. Másodsorban pedig a fiatalok nagyobb szerepvállalása miatt. Ehhez persze meg kellett hoznunk egy nehéz döntést is a szezon elején, Radics Gerzsont nem számítottuk többé a fiatalok közé, így mindig pályán volt egy másik utánpótláskorú játékosunk is. Sőt, olyan is volt, hogy egyszerre kettő. Az újonnan érkezőkhöz hasonlóan gyorsan megtalálták a helyüket, s nagyon elégedett vagyok az edzéseken és a meccseken nyújtott teljesítményükkel.

Hogyan teljesített a gárda az alapszakaszban, majd pedig a rájátszásban?

A tizennyolc győzelemmel szemben begyűjtött nyolc vereség szerintem önmagárét beszél. A csapat nagyon összeszedett volt, jól játszott, azt kell mondanom, hogy hétről hétre jobban. Még a folyamatosan bekövetkezett kisebb sérülések dacára is. A rájátszás első fordulójában a DEAC személyében olyan ellenfelet kaptunk, amelytől az alapszakaszban kétszer is kikaptunk. Ennek ellenére három győzelemmel megnyertük ellenük a párharcot, amiben nagy része volt annak, hogy alaposan kielemeztük a korábbi meccseket, az így feltárt hibákat pedig kijavítottuk. Ahogy említettem már, a Rátgéber Akadémia a mezőny egyik kiemelkedő csapata volt, ellenük az volt a célunk, hogy meccset nyerjünk. Ez sajnos nem sikerült, de a második találkozót azért keménnyé tudtuk tenni.

A DEAC elleni öröm, s ezzel a négy közé jutás, a bajnoki idény egyik csúcspontja volt

Mi volt önnek az idei szezon legnagyobb kihívása? És mi a csapat számára?

Úgy gondolom, mindenhol, mindenki ugyanazokkal a nehézségekkel találja szemben magát. Azt kell elérnünk, hogy a játékosok napról napra úgy érkezzenek meg a gyakorlásokra, hogy jobbak szeretnének lenni. De ez az edzőkre is igaz. Néha nagyon nehéz fenntartani ezt a fejlődés iránti vágyat, különösen akkor nem, amikor a dolgok másképp alakulnak, mint szeretnéd. Ismét hangsúlyozom, hogy ez nemcsak a játékosok esetében van így. Ilyenkor nyugodtnak kell maradni, folytatni kell a megkezdett utat és hinni az elvégzett munkában. Ha erre képesek vagyunk, akkor a siker sem marad el. A fontos dolgokon kell folyamatosan tartanunk a figyelmünket.

Melyek voltak különlegesen fontos mérkőzések a szezon során?

Nem igazán tudok olyat kiemelni, amely döntőnek bizonyult volna, ugyanis meccsről meccsre haladtunk, mindig a következőre koncentráltunk, és természetesen a győzelemre. A rájátszás első meccsén a DEAC ellen viszont tényleg nagyon fontos volt nyerni, hiszen ezt követően úgy tudtuk irányítani a sorozatot, ahogy azt végül tettük. A MAFC elleni első meccs sikere azért vált jelentőssé, mert ez adta meg a lehetőséget arra, hogy hazai pályán zárjuk le a sorozatot.

Stephen Arigbabu személyében egy a játékosokat jól ismerő, tapasztalt szakember lépett Vangelis Ziagkos helyére

Hogyan értékeli játékosai teljesítményét?

Inkább a csapatról szeretnék beszélni, azzal pedig teljes mértékig elégedett vagyok. Fantasztikus közös munka áll mögöttünk. Pedig a mi kosárlabdázóink csak „félprofik”, a sporton kívül is van más dolguk. Éppen ezért, amit tettek, azért a legnagyobb elismerés illeti őket. Talán az önzetlenség a legjobb szó, amit jelzőként használhatok a közösségünkre. Senki nem akart sztár lenni, mindenki alázattal, a csapat érdekében végezte a munkáját. Szerencsére olyan egyéniségek színesítették az együttesünket, akik megkönnyítették az edzői stáb és a játékosok együttműködését. Az egység az, ami sikerre vezetett bennünket. Ezért is nem emelek ki senkit személy szerint.

A bajnokság néhány napja ért csak véget, vannak-e már tervek a jövőre nézve?

Természetesen jövőre is azt a kosárlabdát szeretnénk játszani, amelyet idén. A csapatban lesznek változások, ezért vélhetően egy másfajta arcunkat mutatjuk majd, ám a valódi egyéniségünket mindenképpen meg szeretnénk őrizni. Az újrakezdést a folyamatos építkezésnek kell majd követnie, azokkal a hullámvölgyekkel és hegyekkel, amelyek egy új szezon kezdetén általában természetesek. Bízom benne, hogy az elmúlt években megkezdett úton haladunk tovább, annyi változtatással, hogy az új szezonban még több lehetőséget szeretnénk adni fiataljainknak. Idén nagyon jó munkát végeztek, megérettek arra, hogy nagyobb felelősséggel ruházzuk fel őket.

Fotók: Láng Győző/Vasas Akadémia