Egyes kategóriájú U12-es Tennis Europe-tornán jutott a legjobb nyolc közé június elején, a Vasas SC fiatal teniszezője, Sonkodi Boldizsár. A jó szereplés sem játékosunkat, sem Bocskay Józsefet, teniszszakosztályunk igazgatóját nem érte váratlanul, hiszen már a májusi hazai versenyeken is kitett magáért. Előbb az ETC kupán nyerte meg saját korosztályának küzdelmeit, majd a Dunkeszin rendezett Champions Bowl elnevezésű viadalon jutott döntőbe, de már az idősebb F14-es kategóriában. A fináléban nagy csatában, 6:0, 4:6, 10:5-ös vereséget szenvedett a hozzá hasonlóan 2010-es születésű, ám a hazai ranglistán az előkelő negyedik helyen álló, viharsarki Mokán István Damjántól. A mai napon pedig tovább gyarapította a tornagyőzelemért járó kupái számát, hiszen Gyulán, a Paulinyi Gyula emlékverseny F12-es számában sem talált legyőzőre. A hazaiak kiválóságát, a második helyen kiemelt Mátyás Hunort 4:0, 4:0-ra verte a döntőben. Boldizsár jelenleg hetedik a magyar U12-es fiúk összevetésében, de minden esélye megvan arra, hogy hamarosan tovább lépkedjen felfelé.

„Csöndes fiú, aki elkötelezetten dolgozik, nem ismer elveszett labdát – jellemezte Szávay Blanka és Helmes Péter tanítványát a Vasas Körmöczy Teniszakadémia vezetője, Bocskay József. – Tavaly szeptemberben érkezett hozzánk a BTC-ről, s a tavaszi eredményei már azt mutatják, hogy a legjobb úton járunk. Ő az a játékos, aki ritkán veri meg saját magát, ha alul marad, akkor azért, mert egy jobb teniszezővel találta szemben magát. Hosszútávon ez igen fontos tulajdonsága, hiszen ahogy fejlődik, erre lehet majd építeni. Néha látom rajta a maximalizmus jeleit is, de megfelelő mederbe terelve, ez a tulajdonsága is előnyére szolgálhat. A fonákja letisztult, a szervája is biztató, a tenyeresén szeretnénk finomítani technikailag. A csapatversenyekre a két évvel idősebbek közé neveztük, ami izgalmas helyzetet teremt mindenki számára. Persze ki kell majd harcolnia a helyét, de én úgy gondolom, hogy minden adottsága megvan ahhoz, hogy tizennégy évesek között is bizonyítson.”

Sonkodi Boldizsár a dobogó tetején, az ETC Kupán, Pesterzsébeten
 

A tizenkettedik születésnapját júliusban ünneplő Sonkodi Boldizsár igazi teniszcsaládba született, nagypapája, jóval túl a nyolcvanon is rendszeresen játszik, még ha amatőr szinten is. Édesapja viszont az elsők között járta meg a tengerentúlt, és egyetemi tanulmányai mellett a teniszben is sikeres volt. Éppen ezért a fiatal játékos számára is az iskola a legfontosabb, minden más csak ezután következik. Tervei azonban a pályán is vannak, mégpedig nem is kicsik.

„Világelső és Grand Slam-győztes szeretnék lenni, mert imádok teniszezni – osztotta meg hosszútávú terveit honlapunkkal Sonkodi Boldizsár, akit soha nem kellett nógatni az edzésekkel kapcsolatban, örömmel gyakorol és legalább ekkora örömmel versenyez. – Támadó stílusban játszom, azt hiszem ez illik a legjobban az egyéniségemhez, ösztönösen jött a számomra, senki nem befolyásolt ebben. Sok teniszezőt kedvelek a legjobbak közül, leginkább Rafael Nadalt, de Zverevet és Alcarazt is szívesen nézem, és persze igyekszem tanulni is tőlük. Tudom, hogy sokat kell még fejlődnöm, ezért a játék minden elemén folyamatosan dolgozunk, hiszen olyan messzire szeretnék jutni a teniszpályán, amilyen messzire csak lehet.”

Sonkodi Boldizsár legújab kupájával, ma délelőtt Gyulán. Ismét a dobogó legmagasabb fokán
 

Boldizsár ötéves korában, a Marczibányi téri Match-Point Tennis Clubban kezdett komolyan edzeni, majd Babos Csaba hívó szavára érkezett a BTC-re, onnan pedig tavaly a Folyondár utcába. Már a Play and Stay-versenyeknek is aktív résztvevője volt, s nemcsak szeretett indulni rajtuk, de többnyire éremmel a nyakában tért haza róluk. Ezt a jó szokását, most az idősebbek közé lépve, az egyre komolyabb hazai tornákon is igyekszik megőrizni, s előbb-utóbb a nemzetközi porondon sem elégszik majd meg a negyeddöntőkkel.

(Nyitóképünkön Sonkodi Boldizsár jobbról, sapkában látható)