A Vasas Akadémia női csapata nemcsak a legfiatalabb a mezőnyben, de az egyetlen, amely idegenlégiós nélkül játszik.

Ez így igaz, a tavalyi csapat magjára építettük az ideit, miközben még fiatalabbak lettünk, hiszen aluról hoztunk fel két tehetséges fiatalt, Dúl Terkát és Siklós Dorottyát. Brianna Fraser az egyetlen távozónk, aki jelenleg egy Európa-kupában szereplő együttesben bizonyít.

Nem lennének könnyebb helyzetben, ha legalább egy légiós erősítené az együttest?

De igen. Az előző szezonban Brianna Fraser kiváló képességeinek, példamutató személyiségének és magabiztosságának köszönhetően szép eredményeket értünk el és lányaink is folyamatosan fejlődtek mellette. Éppen ezért csak abban az esetben igazolnánk most külföldi játékost, ha vele megegyező vagy legalább őt megközelítően jó kosárlabdázót találnánk. Arra a szerepre, amit a mi fiataljaink is be tudnak tölteni, nem szeretnénk légióst szerződtetni.

Sara Heljic a lehető legjobb időben tért vissza hosszú sérüléséből, a pécsi sikerből pedig már ő is kivette részét.

Sarah nagyon jól dolgozik az edzéseken, mindent megtesz azért, hogy minél előbb teljes mértékben a csapat rendelkezésére álljon. A gyakorlásokon egyelőre fokozatosan, lépésről lépésre segítjük az immáron végleges visszatérését. Csak egy kis időre és türelemre van még szüksége ahhoz, hogy jó teljesítményt tudjon nyújtani a felnőtt csapatban.

Krivacsevics Dragoljub álma, hogy saját nevelésű játékosokkal léphessen ki a Vasas Akadémia a nemzetközi porondra

Döcögősen indult az idei szezon, s nemcsak azért, mert a sorolás éppen a bajnokság legjobbjaival hozta össze az együttest.

Sérülések és betegségek egyaránt nehezítették a felkészülésünket, két meghatározó emberünk, Bach Boglárka és Papp Klaudia ráadásul szeptember közepén a 3x3-as Európa-bajnokságon résztvevő válogatottat erősítette, így a legfontosabb pillanatokban estek ki a felkészülésből. Alig volt pillanat, amikor teljes volt a keretünk. A bajnokság legerősebb csapataival több kevesebb sikerrel vettük fel a harcot, a bravúrhoz legközelebb a Cegléd ellen álltunk, akkor hajszálon múlt a győzelem.

A PINKK elleni siker viszont a vártnál is fényesebb lett.

Pedig az ellenfelünk rutinos játékosokkal, köztük két légióssal állt fel. Szerencsére bejött az agresszív védekezésünk, amelyben az egyének és a csapat szintjén egyaránt jók vagyunk, támadásainkat pedig ebből az eredményes védelemből építjük. A pécsiek ellen ráadásul az elsőszámú irányítónk, Papp Klaudia nélkül álltunk fel, ami még inkább bizonyítja a csapatban rejlő lehetőséget és értékesebbé teszi a győzelmet.

Az újonc Dúl Terka ezzel szemben nem ijedt meg a saját árnyékától…

Nagyon örülök, hogy már az első fontos bajnoki mérkőzésen bátran lépett pályára és megmutatta a benne rejlő lehetőséget. Rá mindenképpen hosszútávon számítunk Pasaréten.

Gondolom a többiek is hozzá hasonlóan elszántak.

Elégedettséggel és büszkeséggel tölt el a többi fiatal játékos fejlődése is, mint például Tóth Orsolyáé, aki több mérkőzést is igen magas szinten játszott végig. Példája remekül bizonyítja elvünket, miszerint a siker soha nem jön csettintésre, csak sok-sok nehézséget követően, a befektetett munka eredményeként. Orsi jó mentalitásának köszönhetően jelenleg is az élvonal legjobb játékosai közé tartozik, csak egy kis rutinra van szüksége, amivel a játéka stabilabbá válhat. Bízunk benne, hogy idővel a felnőtt válogatottban is rendszeresen helyet kap majd. Budácsik Dorottya is sokat fejlődött, egyre jobban kezdi igazolni, hogy a védelemben és a támadásban egyaránt komolyan számíthatunk rá. Smailbegovics Nadija az előző bajnokságban is jó teljesítmény nyújtott, látszik hogy ebben az évben is kulcsszerep jut neki, a döntő pillanatokban magára fogja vállalni a felelősséget. Akárcsak Madár Eszter, aki tavaly a legfiatalabb játékosaink közül sokat tett hozzá támadásban, s ezzel nagy érdemek szerzett győzelmeinkből. A védelemben azonban még javulnia kell, s az erőnlétét is fejlesztenie kell. Szerencsés Tamara komoly és kemény munkájával valamint hozzáállásával megbízható játékossá nőtte ki magát. A hármas és négyes pozícióban bevethető Madár Katában is nagyon bízunk, különösen magas mezőny játékosként lehet nagyon hasznos csapattag. Salamon Zsófia szépen fejlődik centerként, már az előző szezonban is fontos szerep jutott neki néhány mérkőzésen, s hiszünk benne, hogy pozitív irányban fejlődik tovább. A csapatot most a tapasztaltabb, de még mindig fiatal Papp Klaudiának, Bach Boglárkának és Pusztai Petrának kell vinnie a hátán, de hiszünk abban, hogy a szezon végéig megmutatják a bennük rejlő lehetőségeket.

Tóth Orsolya eddig többször is kiemelkedő teljesítményt nyújtott a bajnokságban

Nenad Markovic személyében új másodedző segíti Milos Pavlovic munkáját. Hogy vált be a szerb szakember?

Nagyszerűen, hiszen nemcsak a mérkőzések elemzésében, de a mindennapi edzésmunkában is számíthatunk rá. Valljuk, hogy több szem többet lát, a minőségi edzésmunka esetében pedig fontos, hogy minden apró hibára még időben fény derüljön. A csapat hangulata nagyon jó, elégedett vagyok az edzésen végzett munkával. Milos Pavlovics több edzés mellett, hosszabb gyakorlásokat vezetett be, amelyek most már két, két és fél órára nyúlnak. Jó hír, hogy majdnem az egész csapat részt tud venni ezeken a délelőtti edzéseken. Adott tehát a lehetőség a korábbinál több közös gyakorlásra és együtt töltött időre. Lányainknak meg kell szokniuk ezt a magasabb edzésszámot és terhelést, hiszünk benne, hogy hosszútávon ez a befektetett minőségi munka sokat fog segíteni a fiatal játékosok fejlődésében.

A válogatott szünet után azok az ellenfelek következnek, amelyek ellen mindenképpen bizonyítani kell.

Azért őket sem lesz egyszerű legyőzni, hiszen minden csapat három-négy légióssal áll fel. Egyszerűen nincs könnyű ellenfél az élvonalban! Ráadásul számunkra továbbra is a játékosok fejlesztése a prioritás, a jó eredmény csak ennek következménye. Célunk idén is a legjobb nyolcba kerülés, még akkor is, ha ellenfeleink egyértelműen erősödtek a nyár folyamán.

A már említett alulról építkezés alapja az utánpótlás csapatoknál folyó eredményes szakmai munka. Mit lát a felnőttek mögött jövőkben?

Óriási lehetőségeket, és ezzel egyáltalán nem túlzok. Van is egy álmom, amelyet erre a szerintem igen reális helyzetre alapozok. Meg lett volna a lehetőségünk arra, hogy az Európa-kupában elinduljunk, fiatal csapatunk képzési programjába azonban nem fért bele a sok plusz utazás és meccs. A számukra elengedhetetlen edzésidőből kellett volna rá elcsenni az időt, amit egyszerűen nem tehettünk meg velük. De ha alulról folyamatosan érkeznek a jól képzett tehetségek, akik itt is maradnak, akkor egy idő után, a tárgyi és infrastrukturális feltételek megléte mellett, akár a nemzetközi porondra is kiléphetünk sajátnevelésű, magyar kosárlabdázóinkkal. A jelenlegi pasaréti fiatalokat látva, ez egyre kevésbé tűnik álomnak. Sokkal inkább a már nem is olyan távoli jövőnek.

Fotók: Vasas Attila