A május végén megrendezett korosztályos országos bajnokság egyik nagy meglepetését Szedő Luca okozta az U21-es női mezőny -68 kilogrammos kategóriájában. A Vasas fiatal karatékájának győzelmén tudása alapján ugyan nem lehetett csodálkozni, az előzmények ismeretében viszont annál inkább. Közel két évnyi kihagyás után, ez volt az első versenye.
Szedő Luca kálváriája 2019. januárjában, a hagyományos Tatami Team Kupán kezdődött. Ukrán ellenfele igen szerencsétlenül esett rá Luca lábára, aki ekkor még nem vette észre, hogy milyen nagy a baj. Hajtotta a lendület és a győzni akarás, s nemcsak ezt a találkozót, de a következőt is sikeresen befejezte. A viadal után azonban a pihenés hatására sem javult a térde, ezért orvoshoz fordultak. A diagnózis lesújtó volt, részleges szalagszakadást állapítottak meg.
„Nagyon sok orvosnál jártunk, s mivel az utolsó MR kedvező eredményt hozott, nem kellett műteni – idézi fel a kicsivel több, mint két évvel ezelőtt történteket Szedő Luca, aki ugyan lelkiismeretesen járt gyógytornára és fizioterápiára, mégis közel egy éves kihagyás lett a történet vége. – Nem volt szerencsém, mert amikor már éppen visszatértem volna, ismét lesérültem. Ekkor jött az érettségi, amire szerettem volna rendesen felkészülni, majd koronavírus-járvány. Így lett egy szerencsétlen mozdulatból végül kétéves kényszerpihenő.”
.jpg)
Szedő Luca és Egri Tamás az országos bajnokság eredményhirdetését követően
Luca fejében azonban, a nehézségek ellenére sem fordult meg, hogy végleg búcsút intsen a sportágnak. Pedig nemcsak technikailag és erőnlétileg kellett megtalálnia régi önmagát, de a tétlenség miatti túlsúlyával is meg kellett küzdenie.
„Minden téren nagyon nehéz volt a visszatérés, az első hónap eltelte után kezdett csak javulni a helyzet – beszél a felépülés gyötrelmeiről Szedő Luca, aki külön kihangsúlyozza edzője, Egri Tamás és a csapattagok segítéségét. Nélkülük kevés lett volna a fiatal sportoló erős akarata. – A pandémia miatt idén a szokásosnál később, március elején rendezték meg a Tatami Team Kupát. De még nem mertük bevállalni. A járványügyi korlátozások miatt nézőként nem mehettem volna be, Tomi javaslatára azonban elvállaltam a bíráskodást, hogy feltérképezhessem a mezőnyt. Utólag most már bevallhatom, nagyon rossz érzés volt a többieket bíróként nézni, én is szerettem volna ott lenni a tatamin. Szerencsére nem kellett sokáig várnom erre a pillanatra, hiszen jött az ob. Hatalmas öröm volt a visszatérés, ugyanakkor végtelenül furcsa is. S bár nagyon jól felkészültem az ellenfelemből, azért szükségem volt egy kis időre, míg újra megszoktam a versenyzés légkörét és hangulatát. Mindhárom meccsemet megnyertem, de tudom, hogy nagyon sok mindenen kell még javítanom ahhoz, hogy ismét régi önmagam lehessek. A küzdelmekről készült videók alapján a biztató megmozdulásokat, és a hibákat egyaránt jó érzés volt visszanézni.”
A győzelemhez nagyban hozzájárult, hogy Luca egyáltalán nem izgulta el az országos bajnokságot, nyugodtan lépett a tatamira. Nem gondolt a végeredményre, csak és kizárólag önmagára koncentrált. Pedig az első ellenfelétől három éve még kikapott, és a második meccsen is az utolsó húsz másodperc alatt fordított. Utóbbit annak köszönhette, hogy ekkor már csak a döntő lebegett a szeme előtt. A fináléban pedig kizárólag a győzelem járt a fejében.
„Élvezetes, jó döntő volt, sokat segített, hogy folyamatosan hallottam Tomi és klubtársam, Klement Kármen biztatását − jelenti ki Szedő Luca, aki mindig jó abban, ami fontos a számára. A karate pedig ismét központi kérdés lett a számára!
