„Pár éve állítottak a vasasos síelők a Normafán egy egyszerű kis emlékhelyet Beták Imrének, ami két sílécből áll. Minden hétvégén járok arra, és szokásommá vált, hogy megsimogatom ezeket a léceket. Jó érzés, hogy van egy olyan tárgy, amin keresztül emlékezni tudok Imre bácsira és a vasasos időkre. Ha pedig ilyenkor más is van velem, akkor mindig mesélek kicsit a régi időkről…” – fogalmazott öt évvel ezelőtt Monspart Sarolta.

Akkor 70. születésnapja alkalmából készítettünk vele interjút – ezt ezúttal is ajánljuk –, amiben elárulta, a kiváló sífutó, Balázs Éva révén került klubunkhoz, s aztán jöttek is a sikerek idővel: hatszor lett egyéni bajnok sífutásban a Vasas SC-vel.

„Érdekes az élet, mert a sportágválasztás fordítva is működött, a már említett Balázs Éva később kitűnő tájfutó lett, de ugyanez elmondható a fiúk közül Dosek Ágostonról is. Mondjuk bőven van közös pont a két sportágban, például az, hogy szakadó esőben vagy mínusz tíz fokban sem merül fel, hogy elmaradna az edzés…” – mondta öt évvel ezelőtt.

Persze leginkább mindannyian tájfutólegendaként ismerjük Monspart Saroltát, aki matematika-fizika szakos tanárként szerzett diplomát, de a sport miatt csak másfél évig tanított, inkább a mozgást választotta egy sportállás mellett. Később elvégezte a TF sportszervezői, majd egy évre rá a szakedzői szakot is.

Egyébként 1960-ban kezdett el futni a Budapesti Pedagógus Sportklubban, 1969-től a Spartacusban versenyzett, és 1977-ig tizennégy alkalommal nyert egyéni magyar bajnoki címet tájfutásban, s mivel 9 váltó- és 11 csapatbajnoki címe is van összesen 34-szeres bajnok a sportágban.

S jöjjön néhány mérföldkő pályafutásából:

1970: ezüstérmes váltóban a tájfutó világbajnokságon
1972: első magyar nőként egyéni világbajnok tájfutásban; első nőként elindul a csepeli maratonon (nők addig nem indulhattak a klasszikus számban), és három órán belül futja le, ezzel európai sporttörténelmet ír nőként.
1976: vb-bronzérmes a váltóval; első nem skandináv nőként megnyerni a svédországi tájfutóversenyt, az O-Ringet. 2:48:22 órás időt fut maratonban, ez 1982-og magyar csúcs.
1978: második lesz az első női nem hivatalos maratoni vb-n.

Itt kell megállnunk egy szóra, hiszen ugyanebben az évben kellett fejeznie sportpályafutását egy kullancscsípés okozta agyvelőgyulladás (enkefalitisz) miatt. Sokáig nem tudták a betegség okát, végül kiderült, egyik lába azóta is merevebb.

„Másfél lábúnak” mondja magát, de kibékült ezzel a helyzettel, sőt. Kevés nála elhivatottabb sportszerető embert ismerünk, aki úton útfélen népszerűsíti az egészséges életmód, a futás, a tájfutás, a természetjárás szerepét és szeretetét. Ő volt a kezdeményezője a Futapest-mozgalomnak, könyvet írt a futásról, társadalmi szervezetekben vállalt szerepet.

1980-tól tíz évig volt a tájfutó válogatott szövetségi kapitánya, a nemzetközi szövetségben a 90-es években elnökségi tagként dolgozott, a világversenyekért felelt.

2012-ben a Magyar Olimpiai Bizottság alelnökévé választották, dolgozott az Országos Egészségfejlesztési Intézetben, 2004 októberéig a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány elnöke, 2009-2011 között a Nemzeti Szabadidősport Szövetség elnökeként tevékenykedett.

Férje Feledy Péter, ismert televíziós. Monspart Sarolta számos kitüntetés birtokosa a rendszerváltozás előtt és után is elismerték sportpályafutását és sportszervezői munkásságát. Például Esterházy Miksa-díjas (2001), 2003-ban megkapta a köztársaság elnökének érdemérme kitüntetést, 2006-ban a Nemzeti Sportszövetség életmű-díját. 2010-ben Prima-díjat, 2012-ben a MOB Nők a sportban bizottsága különdíját, 2013-ban a Pro Sanitate díjat vehette át. 2014-ben MOB Fair Play-díjban (szabadidősport kategória) és Idősekért díjban, 2018-ban a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetésben részesült. 2019-ben Budapest XII. kerületének díszpolgára lett – emlékeztet a Magyar Távirati Iroda összeállítása.